Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1891

Oh földem virága,

Jöszte velünk Alsó-Csernátonba!

Alsó-Csernáton háromszékmegyei község. Közmondás : Eredj Alsó-Csernátonba; ördög vigyen Alsó-Csernátonba, e helyett: a pokolba.

Arra is büszke a daemon, hogy Pétert Krisztus háromszoros megtagadására birhatta :

Oh édes szép eszem, érnél most valamit,

Ha egyebet nem is, a Hargita hegyit;

Gyémánt berbesével, aranyát, ezüstjét Eszemért eladnák, úgy hallom a hírét. (1759.)

11. Krisztust a katonák a vesztőhelyre hurczolják. Útközben is, a vesztőhelyen is folytonos gúnynyal illetik.

Lictor 1 mus: Pajtás, a keresztfát veddsze át válladra!

Állj ide türödi, nyomjuk a hátára,

Hadd ügessen véle a Kálváriára.

Lictor 3-us : Nem hiszem, atyádnak e volna tudtára,

Hogy halált itiltek kedves rajkójára,

Mert talám eljöne oltalmazásodra. (1757.) Centurio: Hallod-e Markotány, ragadd meg a szarvát Ennek az ökörnek, s add nyakára jármát! Markotan: Hej cserna, hej barna, hajtsd le a szarvadat, lm, válladra tészem imperiumodat! (1759.)

M i 1 e s 3-us: Kössük bé szemeit, vájjon meglátná e A ki pofon ütné, s kétszer nyakon verné?

M i 1 e s 4-tus : A ki nyakon csapja s leköpi orczáját,

Jó török dohánjmyal megtöltöm pipáját.

Lictor 1-mus: Feljövénk a hegyre, hodsza egy kupa bort,

Az úton miatta elnyelém a sok port.

Köszönd a Krisztusra, mert ö is megiszsza.

Miles 1-mus : Hiszen a vizet is borrá változtatta,

Annál inkább, ha adsz, ő is megihatja.

A müvek szerzőiről, vagy összeállítóiról nem nyújt kellő felvilágosítást a kötet. A latin előszó Írója annyit mond, hogy e müveket összegyűjtötte, nehogy elkallódjanak, s megtoldotta a maga szerzeményével: „Erat nihi animus a cornicando fieri solicitanti,