Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1891

Az ördögök szétoszlanak s a scena tertiában hozzáfognak a kísértés munkájához. A Spiritus Superbiae a szegény legényt keríti meg:

Jaj be szépen kötted, legény, bocskorodat,

Már beretváltasd meg hát a szakálladat,

Töriilgesd ki szépen sárga bajuszodat,

Tizenkét ökörre bogozd üstökűdet.

A szegény legényben felébred az elégedetlenség érzete :

Mi haszna, ha ember a világon teng leng,

Az alázatosság sokszor hoz csak szégyent.

Búbánat völgyében a ki sokat fetreng,

Haja és szakálla hamar hány úgy verhenyt.

A Spiritus Corporis a rest diákot csábítgatja, — ki meg is Ígéri, hogy :

Addig még maradok, mig egyszer megvernek,

Azután ellene rugók mesteremnek.

A Spiritus A v o r i t i a e a gazdag leikébe önt kapz sisá- got. Satanas meg van elégedve daemonainak működésével, meg is dicséri őket, csupán a Torkosságot csapatja meg, a miért küldetésének nem volt sikere. A scena quartában M u n d u s, G e- n i u s humánus 1, 2. 3-us a világi gyönyöröket magasztalják. De Amor divinus felhívására az ifjak, Theophilus 1. 2 és 3-us imádással járulnak az Ur keresztjéhez s elénekelik a „Szeretlek tégedet“ kezdetű dalt. Az utolsó interlocutióban a királylyá választott galagonya hódolatra szólítja fel a fákat, de a czedrus nem engedelmeskedik. Ekkor a fakirály tüzet bocsát ki magából s megemészti a czedrusokat.

Menjen ki keblemből a kénköves tapló,

Libanus érdéin felnőtt czedrusfákat Emészsze meg úgy mint a kemény sziveket,

Hogy ne próbálgassa senki többé eztet.

Az Epilógusban „Judex vivorum et mortuoruin“ megfeddi » pokolba utasítja az ördögnek szolgáló embereket.

A bemutatott két misztérium fogalmat nyújthat a passión kívül eső bibliai s más elemeknek scenieus alkalmazása módjáról ; — azonban az actiók főczélja szemléltetni a néppel Krisztus szenvedését, ugyanazért valamennyi darabnak magva a passió, mely mél-