Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1889

— 19 —

Szeretném, ha Főtisztelendő TTraságod nekem véleményét jövő márczius hó 7-éig beküldené. Egyébiránt stb. Károly-Fehérvárit, Bőjtelő hava 7-én, 1857. Lajos, s. k.“

A székelylöldi espereseknek ezen felhívásra, mely a belső Székelyföld művelődés-történetében korszakot képez s mely az ö hazafias érzelmeiket kellemes rezgésbe hozta, bizonyára csak egy volt a véleményük, t. i. egyhangú, hódolatteljes üdvözlése a nagyszivü föpásztor nyilatkozatának.

így Gyergyóból márezius hó 17-éről ezt irák: „Tisztelve szeretett püspökünk Haynald Lajos urnák, kinek érdemei bérezés hazánk egén arany betűkkel tündöklenek, a Csik- Somlyón felállítandó nyolez osztályú gymnasium, tanitóképezde és négy osztályú normális iskola tárgyában február 7-én kelt, meleg szívből felforró, édes szavakban ömlengő kedves főpásztori levelét örömlelkesedéssel vettük és üdvözöltük; egy főpásztornak, egy édes atyának övéi boldogságát mélyen óhajtó hangjai azok, magasztos érzelmekben kifejezve, melyeket olvasván, önkénytelenül jutott eszünkbe a bölcsnek ama mondata: „Quasi Stella matutiua in medio nebulae et quasi sol refulgens, sic ille effulsit in templo Lei.“ (Eccl. 50.) — (Religio, 1857. I. 206.)

Haynald tehát kifejezett szándékában és terveiben az illető esperesek jelentései által még inkább megerösittetvén, az előbbi szózatában tett Ígéretéhez képest máj. 4-röl kibocsátotta a csiksomlyöi iskolák érdekében kelt felhívó szózatát székelyföldi kedves híveihez, a mint ez szó szerint itt következik:

„Lajos az erdélyi püspök stb. Székelyföldi kedves kath. híveimnek üdvözlet és áldás az Urban!

Főpásztori szivem szeretetének teljéből akarok hozzátok szólani oly ügyben, melynek létesítése a katholikus székely nép boldogabb jövőjének egyik főeszközlője leend.

Kevés szóval adandóm elé, a mit mondani akarok. Mert nektek, Krisztusban szeretett híveim! kik ősi dicsőségtek magasztos érzetétől lelkesülve, gyermekeitek nevelését s ezáltal nemzetetek szellemi emelkedését eszközölni mindenkor ritka buzgósággal igyekeztek, elégségesnek tartom kijelölni az utat, mely jövendő jobb léteteknek biztosítására vezet, avégre, hogy az érettetek tenni és áldozni kész Főpásztorotoknak szándékát közakarattal felkaroljátok és áldozataitok által dicsőségesen életbe léptessétek.

Hajdan a harezmezőn jeleskedtetek; s tudom őseitekhez méltók leendetek, ha a felséges apostoli fejedelem hű vitézségteket a legmagasabb trón és haza védelmére igénybe veendi. De önérdeketek és a kedves hon java, becsülete mást is vár tőletek. A székely népnek, ha az egyházi és állami hivatalokban nevének régi dicsőségét méltán hordozó fiakat, hu és okszeriileg munkás honpolgárokat és igy vallásosságában boldog nemzedéket nevelni akar :

r