Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1889

Latin nyelv, heti 5 óra. K. k. Horatius, Tacitus Teubuer-féle kiadás. Horatius életrajza, műveinek méltatása. Olvasmányok: A Satirákból: I. k. 1. 4. 7. és 9. satira; a II. k. 4. 6. 8. satira. Az epodonokból 1. 3. 4. 13. 15. és 16. epodon. Az ódákból: I. k. 1. 3. 4. 7. 8. 11. 14. 15. 19. 20. és 28. óda; a II. k. a 18. óda; a III. k. a 2. 3. 12. és 30. óda és IV. k. a 3. 7. és 10. óda. Az epistolákból: I. k. 6, 8, 9. epistola; a II. k. a de arte poetica egészen nyelvi, tárgyi és aestlietikai fejtegetésekkel. — Tacitus életrajza és műveinek ismertetése után az Annalesekből: Augustus és Tiberius uralkodása (An. I. I—10.) A római légiók lázadása Ger- maniában (An, I. 31, 48, 49. fej.). A felségsértésre vonatkozó törvények (72—74.). Arminius és a rómaiak (An. II. 9, 10—22.). Szövegemlézés. Havonként két iskolai Írásbeli dolgozat.

Görög nyelv, heti 4 óra. Tankönyv: Homer Odysseája és Plato Apológiája, Teubner-féle szövegkiadások. A nyelvtaniak ébrentartása mellett olvastuk Homer Odysseajából a IX. XVII. és XVIII. éneket, nyelvi, tárgyi és aestlietikai fejtegetésekkel; Platóból : az apológiáját. Extemporálék. Havonként egy Írásbeli iskolai dolgozat magyarból görögre.

Tanította: G 1 ó s z Miksa.

Történelem, heti 3 óra. Magyarország oknyomozó történelme a legrégibb kortól 1867-ig. K. k. Horváth Mihály Magyarország történelme czimix műve rövid előadásban.

Tanította: Szász Károly.

Mennyiségtan, heti 2 óra. Kapcsolásiam Newton binomiális tételének lefejtése és alkalmazása magasabb fokú gyök kivonására. Ezután az egész algebra és mértan csoportokba szedett és gyakorlati példák feloldásával kapcsolatos ismétlése. — K. k. Mocnik-Aren- stein: Algebra és Mocnik-Szabóky: Mértan.

Természettan, heti 4 óra. A fénytani tanulmányok kiegészítése a nagyitok és messzelátók szerkezetének, a fénytorlódás, kettőstörés és sarkulás tüneményeinek ismertetésével. A vegytan alapelemei : a vegyülések törvényei, egyszerűbb vegyttlet-csoportok, ezek összetétele és főbb tulajdonságaik. A hőtan, mágnesség- és villamosságtana, valamint a cosmographia elemei. K. k. Abt Antal: Kísérleti Természettan.

Bölcsészeti elötan, heti 2 óra. Logika. A logika feladata. Az általános kutató módszerre vonatkozó Descartes-féle szabályok. Az analysis és synthesis. A deductiv kutató módszer és ennek eszköze a Syllogismus. Az inductív módszer és tényezői. A tudományok osztályozása, az egyes fajok rövid jellemzése és módszerei minőségének megállapítása. Végül a tévedések logikai és erkölcsi okainak ismertetése. K. k. Joly Henrik : Propaedeutika.

Tanította: P ál Gábor.