Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1889

bennök látni, melylyel ezen tiszteletreméltó t e s ü 1 e t a káthölikus Székelység és anyaszent egyház reményét iskoláiban az Isten félelmére, a fejedelem és a haza iránti kötelesség teljesítő hűségre oktatni, szoktatni és minden szükséges és hasznos tudományokba bevezetni törekszik. Miért is hálát mondva a szép üdvözletért, kérem az Istent, hogy világosítsa és minden jóban erősítse meg önöket, miszerint teljesen megértve mi jó, mi szükséges : a még nem a tettek, hanem azelőkészületmezejére tartozó ifjúságot a tudományos és vallásos mivelődés csendes csarnokaiban megőr zeni, minden, korát és rendeltetését meghaladó, s épen azért kitűzött czélja megközelítésében megakasztó foglalkozásoktól megóvni, s neki ildomos eljárási, mérsékelt, bölcs, istenes vezetőivé válni képesek legyenek, mint ezt akarják is.

Ezt hivén, ezt föltevén önökről, e szent czélra püspöki áldásomat adom, s változni nem tudó szeretettel vagyok tisztelendő- ségednek és a tanártestületnek jóakarója, Lajos, püspök.“

*

Az 1862. évre virradólag a csiksomlyói tanártestület üdvözlő felirata a szeretett löpásztorhoz következő aggodalmas sorokkal kezdődik : „Egy év leviharzása után vészteljes jövő küszöbén állva, vallásos pietással járulunk Excád atyai színe elébe, az isteni Gondviselés áldását könyörögvén ki a megpróbáltatás napjaira, melyek az előjelek szerint az uj évben bekövetkezhetnek.“

Febr. 5-röl az iránt irt föl a csiksomlyói gymn. tanár- testület a kegyes löpásztorhoz, hogy „tekintettel a feldrágodott piaczra, bár a múlt év előtt élvezett 150 frt fizetési pótlékot utal- ványoztatni s kedvező intézkedésével eloszlatni kegyeskedjék azon kedvetlen állapotot, mely szerint a hivatásának élni kívánó szegény tanító, figyelme nagy részét a mindennapi élet fen- tartására kénytelen fordítani.“ Erre válaszképen Haynald L. püspök ugyanezen hó ll-röl értesítette a kérelmező testületet, hogy a tanári fizetéspótlék tárgyában a lépéseket a kir. fökor- mányszéknél már a kérést megelőzőleg február 2-ról 310. szám alatt megtette.

Ez idöfájban a tanárok anyagi helyzete fölött nevezetes hírlapi csatározás indult meg az erdélyi hírlapok („Korunk,“ „Ko- lozsári közlöny“), sőt némely budapesti hírlap hasábjain is. A kényes természetű viszonyok közt álnevek alatt folyt vitatkozás nagy érdeklődést, sőt mozgalmat keltett vala nemcsak tanügyi, hanem szélesebb körökben is, úgy annyira, hogy márcz. 10-én tartott értekezletéből a csiksomlyói tanári testület, nehogy a „Korunk“ czimü erdélyi politikai hírlap közelebbi 35. szá-