Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1889
— 13 — * 1855. óta a német nyelvnek, mint tannyelvnek is érvényre juttatása fensöbb helyről mindinkább előtérbe nyomatott. A nehéz és változhatatlanoknak látszó viszonyokkal egyedül küzködő püspök közölte ugyan a helytartótanács németnyelvű „note“ is és „abschrift“-jeit; de azoknak végrehajtása czéljából az igazgatóságot nem zaklatta, nem fenyegette ; s midőn módjában és hatalmában állott, sőt a helyzet és annak körü.ményei által arra mintegy ki is volt híva, hogy a gymnasiumhoz német qualificatióju tanárokat alkalmazzon : Csik-Somlyóra folytonosan tiszta magyar tanárokat nevezett ki, kik már ezen körülmény miatt sem tehettek a német nyelv tárgyában kiadott rendeleteknek az azokban kitűzött mértékig eleget. Én ennélfogva a nagynevű és hazafias érzelmű főpapban még ezen nehéz időkben is nem a „germanizatort“ — mint valaha gyanúsították, — hanem épen ellenkezőleg a körülményekkel számolni tudó és messze látó magyar hazafinak eszé- lyes intézkedéseit látom. Haynald Lajos püspök ur ő excája ez évben is a csiksomlyói kegyhelyet és intézeteket már nála szokásossá vált buzgósággal és föpásztori gondoskodással kereste fel.*) Május 26-án déli 12 órakor a zárda templomába megérkezett és a főpásztorát gyermeki kegyelettel óhajtó néptől leirhatlan örömérzések közt fogadtatott. Alig 3 órai pihenés után az őt körül özönlő búcsus nép ezreivel a Kis-Somlyót teljes papi segédlet mellett egyházi díszruhában megkerülte. Másnap pünkösd vasárnapján a nála szokásos ékesszóllássál 2 óráig tartó szónoklatot intézett a zsúfolásig szorongó és meghatott gyülekezethez. Érvelése, mely mellett a Boldogságos Szűz tiszteletét vindi- eálta, valamint elragadó előadása a közönségre, sőt a hitközönyösökre és más vallásuakra is ellenállhatlan hatást gyakorolt. Az ünnepélyes szt. misét is ő excája végezte és áldotta meg a hozzá gyermekileg ragaszkodó székely kath. népet. Ez alkalommal roppant néptömeg zarándokolt össze a csiksomlyói kegyhelyre, talán azon okból is, hogy a Boldogságot* Szűz szeplőtelen fogantatásának hitelve csak közelebbről hirdettetett ki a hivő népnek. De bizonyára összesereglett a nép azon okból is, hogy szeretett föpásztorát itten láthassa, szavaiból vigaszt és erőt merítsen és buzgóságán épüljön. A gondos főpásztor és iskolai főigazgató a gymnasiumot is magas látogatásával szerencséltetvén, a *) „A lmzgó püspök máj. 23-án indult el székhelyéről ámbár gyengélkedő egészségben a Boldogságos Szűz csiksomlyói csodálatos szobrához, hogy ott, hol Erdélynek felerészéböl 40 -50,000-re menő zarándokló szokott összeseregleni: a székelység nemzeti és vallásos pilukösti búcsúján jelen legyen. A főpásztor jelenléte mennyire fokozza a székely nép buzgóságát: csak az tudhatja — Írja György István, — ki egy ilyen pünkösdi ünnepélyben részt vesz, és a ki hallja azon felemelő szent beszédeket, melyeket Haynald püspök Attilának ezen harczias maradékaihoz intézni szokott.“ (Religio, 1855. II. 5. 1.)
