Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1886

— 43 annak tartalmi jelentőségével. K. k. Willielm Teli, magyarázta dr. Heinrich Gusztáv. Havankint egy Írásbeli dolgozat.

Latin nyelv, heti 5 óra. Nyelvtani ismétlések mellett olvastatott Vergilius Aeneiséből az V. és VI. könyv. Ciceróból: a második philippica. Házi előkészületek; szebb helyek emlézése. Szóbeli irálygyakorlatok hetenkint egy órában Kolmár-Sváby olvasókönyv 2. része nyomán. Extemporálék. Havankint két Írásbeli dolgozat. K. k. Vergilius, Cicero Teubnerféle szövegkiadás, Kolmár-Sváby: Latin irályképző gyakorlatok II. része.

Görög nyelv, heti 5 óra. Előleges nyelvtani ismétlés mellett az Iliasból olvastatott az I. és II. ének, Herodotból pedig az aegyptusiak régiségére vonatkozó nézetek és Aegyptom földjének minősége, (H. II. könyvéből 1.—19. fejezet.) Krösus bukása, (H. I. k. 84.—87. fej.) Px-oteus király és Helena mondája, (Hex-od. II. k. 112—120. fej.) Nekos király és csatornája, (H. II. k. 158.—160. fej.) Psammis király és az Eleaiak, (H. II. k. 160. fej.) Apries megbuktatása Ama8is által. (H. II. k. 161.—172. fej) Havankint egy iskolai Írásbeli dolgozat. K. k. Homer Ilias ed. Veress; Herodot ed. Dietscb; dr. Szamosi : Görög nyelvtana.

Földrajz, 2 óra. Európa és a többi földrészek műveltebb államainak történeti áttekintése, különös súlyt fektetve a legújabb kor történetére. Az egyes államok politikai földirata, földének természeti jellemzése, ipar, kereskedés, lakosság, állami szervezet és külföldi birtokok, vagy a befolyás, melyet az egyes hatalmak a külföldre gyako- korolnak. Kézikönyv: Schultz; Politikai Földrajz.

Mennyiségtan, 3 óra. a) Algebra. Az egyenletek tanának ösz- szefoglalása után a Il-od fokú egyenletek gyökei és együtthatói között lévő összefüggés ismertetése és a biquadraticus egyenletek megfejtése. A haladványok és alkalmazásaik ; a kamatos-kamatszá- mitások, u. m.: tőkefelszaporodás és járadékszámítások, b) Mértan. A testmértan befejezése. K. k. Mocnik-Arenstein-fóle Algebra és Mocnik-Szabóky-féle Mértan.

Természettan, 4 óra. Az alapfogalmak ismertetése után a természettudományok osztályozása és ezáltal a természettan helyzetének kijelölése. A testek ált. tulajdonságainak, az erők, a nyugvás és mozgás törvényeinek ismertetése. A testek egyensúly- és mozgástana. Továbbá a hangtan és kapcsolatosan az ált. rezgéstan. A fénytanból: a fény egyenes vonalú terjedéséből származó tünemények ismertetése, erejének mérése, a viszaverődés törvénye és az ebből magyarázható tünemények. K. k. Abt Antal-féle „Kísérleti Természettan.* VI. kiadás.

Bölcsészeti elötan, 1 óra. Lélektan. A test és lélek egymásra hatása és ezen kölcsönös hatáson alapuló nevezetesebb lelki tünemények ismertetése. Az önálló lelki nyilatkozatok közül az érzetek, képzetek tárgyalása. (A kedélymozgalmak két faja, az indulatok- és vágyakról a jövő tanévben.) K. k. Pauer I. Tapasztalati Lélektana.

Osztályfőnök: Légárd József.