Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1886
A koiiyhasóról.*) 1. jäl. Iszonyig ásó lcépződ.éséról. A kősónak sajátságos tömzsalaku előfordulása, valamint azon körülmény, hogy az mint föllengülési képződmény a vulkánok környékén is található, a régibb geologokat arra a tévútra vezette, hogy a kSsó tűzi eredetű kőzet, üharpentier a bex-i kősóról, mely ott az anhydrit hézagait tölti ki, azt hitte, hogy az csak a nátrium és chlor föllcngülésének föltételéből magyarázható ki. Ezen nézet ellen szól Bischof Gusztávnak azon észrevétele, hogy ha a bex-i kősó csakugyan föllengülési productum lenne, akkor ugyanazon tüneményeket mutatná, melyek a kcmcnczék*) Felhasznált irodalmi források: M. .1. Ackner: Mineralogie Sibenbíirgens, mint geognostisclien Andetugen. Hermannstadt. 1855. S. 160.—1611. Bernáth .1. Erdély konyhasó-vizei. Földt. kftzl. 1880. X. évf. 6, 7. sz. 200—217. 1. 0. Bischof: Lehrbuch dór chemischen und physikalischen Geologie. 2-te Aufl. Bonn. 1863.-1866. B. III. 8 11 -77. I). Czekelius: Die Verbreitung der Salzquellen und des Steinsalzes in Si- biirgen. Verli. und Mitth. des Sieb. Vereins etc. 8. 39.-56. V. Jahrg. F. R. von Hauer: die Geologie und ihre Anwendung etc. Wien. 1875. S. 105., 283., 610. Hauer n. Stäche: Geologie Siebenbürgens. Wien. 1863. S. 102—110. Dr. Koch Antal: Marosit, j vári kősó krystallotektonikája. A magy. tud. Akadémia kiadványa. Budapest. 1878. 19 —20. 1. „ „ A deésaknai kristálysó előjöveteléröl. „ „ Kedélynek ásványokban való gazdagságáról Orv. terra, tud. Krt. Népsz. szak. Kolozsvár. 1881. 92.—94. lap. „ „ Erdély ásványainak kritikai átnézető. Orv. Ért. terra, tud. szak. Kolozsv. 1884. Ili liiz. 292.—298. 1. I)r. A. v. Lasault: Elemente der Petrographie. Bonn. 1875. S. 175.—179. u. 419. Fr. Posepny: Anhydrit im Steinsalz von Vízakna in Sibenbürgen. Verhandlungen der k. krtnigl. geol. Reiohsant. 1869. S 140.—141. „ Schichtung des siebenbilrgischen Steinsalzes. Verhandl. etc. 1867. S. 137. „ Studien aus dem Salinengebiete Siebenbürgens. Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanst. 1867. Bd. XVII. 8. 475. u. 1871 Bd. XXI. 8. 123. C. t. Zechentinayer: Ansicht über die Formation der Siebenbilrgischen Salzlager. S. 90.—95. V. Zepbarovich: Mineralogisches Lexicou für Österreich. Wien. 1859. Bd, l. S. 429.-434. I«)
