Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1886

Ünnepelt igazgató-tanár paedagogiai és önínivelési szempontból is Gyula-Fehérvártt magán szorgalomból elsajátította a német és a román nyelvet, hogy az ily ajkú ifjakkal és szülőkkel szabadon érintkezliessék. A franczia nyelvben is annyira haladott volt, hogy együtt-tanuló col- legájával már beszélgetett e nyelven is. Csik-Somlyón az egyik tantárgyat az I. osztályban rendesen ő kezelte, főképen alapnevelési érdekből és azon fontos czélból is, hogy az ifjúság tehetségeivel, sőt még családi és anyagi körülményeivel is mennél inkább megismerkedliessék. Ezen eljárásnak sok hasznát is vette mindenütt és mindenkor, midőn valamely ifjúnak a felsőbb osztályokban közelebbi megítéléséről, esetleg fegyelmezéséről volt szó.

Teendőiben egészen a minutialis részletekig kiterjeszti figyelmét és buzgóságát.

Igazgatói levéltára oly rendben van, hogy annak nyomán bármely utódának könnyűség lesz, a gymnasium és finövelde akár mikor felmerülhető kérdésében irányt és expediens módot találni. A gymn. levéltárt visszamenőleg kiegészítette egészen Mária Terézia koráig, megnyerve a szt.-Fefenczrendiek derék tartományi főnökét arra, hogy a szerzet levéltárából a két intézetet illető okmányokat kiválaszthassa és átvehesse.

Liberálitását és önfeláldozó munkakedvét jellemzi az is, hogy a csiksomlyói r. katli. iskolák pénzalapjának kezelésénél a felügyelői, számvizsgálói, levéltárnoki, iktatói és kiadói bokros teendőket elejétől kezdve ingyen és buzgón teljesítette és ma is teljesíti.

Építkezéseinél és az intézet beruházásánál mindeddig tekintettel kellett lennie a fenntartó alapok korlátolt anyagi viszonyaira; inkább az épségek fentartására, mint újabb épitési tervek kivitelére kellett szorítkoznia. De ily viszonyok közt is figyelemre méltó: miképen szerzett — mint fennebb

említettem — a VIII. osztálynak helyiséget, a muzeum physicumnak alkalmasabb elhelyezést, a finöveldének infir- mariát és a gymn. szolgának szállást.

Az ő igazgatósága és vezetése alatt kisértetett meg