Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1886
18 került „Székely kivándorlás11 kérdésében. Czikke : Hozzászólás egy korszerű eszméhez“ az „Idők Tanujá“-ban jelent meg és nagy polémiát idézett elő Ugyanakkor a tanárok anyagi helyzetének javitása korkérdéssé válott s nálunk Erdélyben az ügybuzgó és munka- kész Imets az ebből fejlődött hírlapi liarczokban igen élénk részt vett „Jobb idejében mint későn“ czimti és más számos czikkeivel. 1864-ben márezius 18-án Dobolyi József maros-por- tusi lelkész halála után újra nyilt alkalma a lelki pásztorkodás terén való- tovább működésre is, amennyiben egy kegyes püsp. rendelettel tanári teendői mellet az elárvult plébánia administratorává neveztetett ki. E hivatalt 1865. julius 30-ig nála megszokott buzgósággal viselte. 1865. october 5-én szintén némely figyelemben részesült, amennyiben kegyelmes főpásztora a megyei szám- vizsgáló bizottság tagjává nevezte ki. 1866-ban hozzáfogott a szakmájában már nagy haladást tett és kutatni vágyó fiatal tanár az 1848-iki sza- badságharcz történelmének tanulmányozásához ; ide vonatkozó adatai és jegyzetei értékes gyűjteményt képeznek, kivált Csikszékrp vonatkozólag. Ez évben megjelent tőle „Néhány szó szegény bukovinai magyarjaink ügyében,“ továbbá: „Magyarország történetei mnemonico-leordnus versekben“ ez. mii. A következő 1867. év uj leveleket fűzött hervadhat- lan babér-koszorújába. Ugyanis b. e. Fogarasy Mihály püspök kinevezte őt püspöki lyceumi rkv. tanárrá, a magyar nyelv és irodalom tanszékére. Alig egy hónappal azután, uj kitüntetés érte, amennyiben a még alig 6 év ótamüködő tanárt a nagy felelősséggel járó és terhes gymnasiumi igazgatói teendőkkel bizta meg. Erős vállakat követeltek ezek ; de bátor és harczedzett volt a kiküldött bajnok is. Mint fehérvári tanár és igazgató, 9 év alatt sok derék ifjat nevelt, kik közül tel az államtitkári hivatalokig számosán nagyon tekintélyes állásokat foglaltak el, és akik mindannyian még most is tisztelettel és szeretettel csiingenek volt tanáruk- és igazgatójokon.
