Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1884
4 körül, szentkirályi Jósa János és Demeter Katalin szülőktől *) jelentékeny székely nemes családból, és unokája volt idősebb Jósa György uramnak, a ki 1664-ben talán azért, mert első feleségének mindszenti Czikó Erzsébetnek jószágán lakott: „mindszenti“, 1700-ban pedig „szentkirályi“ elönévvel fordul elő. Annyit erre nézve elégséges tudnunk, hogy a székely Jósa-család mindkét nevezett községben ma is még íönvan; a szentkirályi ágnak pedig Jósa Antal kolozsmegyei táblai ülnök és pénztárnok 1758. nov. 26-ról keltczimeres nemeslevelet szerzett vala. A mi közelebről Jósa Györgyöt az alapítót illeti: ő erdélyi lelkészkedő pap volt, s hogy ennek daczára Beke Antal „Az erdélyi Papnövelde története“ czimü müvében foglalt névjegyzék nem említi, azt gondolom, hogy nem ami papnöveldénknek volt tagja. Róla mint lelkészről ft. Bálint László bereczki esperes-plebános úr szives közlése folytán a következő életrajzi adatokat lehet íölemliteni: Jósa 1750. körül gelenczei plébános; ugyanis egy 1784-ben készült „Conspectus funda- tionum et piorum legatorum districtus Háromszék“ ez. okmányban előfordul: hogy Gelenczén Jósa György, Pakó Ferencz és Barcsa László a gelenczei lelkész számára hárman együtt 118 rhfrt 14 kr misealapitványi tökét tesznek le. Ebben különös az, hogy hárman teszik az alapítványt, kik közül 7753-ban az első mint bereczki, a második mint szentkatolnai plébános fordul elő Beke A. fennebb említett müvében; minek oka vagy az lehet, hogy az illetők Jósának közeli szomszédjai és talán bankjai voltának; vagy—- ami még valószínűbb, — hogy Pakó és Barcsa szintén voltak gelenczei plébánosok, avagy épen odavaló születésűek valának; és igy kegyeletüknek közös tárgyát feltalálhatták Gelenczén. *) A csikszentkirályi legrégibb anyaköuyvbó'l a születettek jegyzékéből az 1717.—1720. évekre vonatkozó rész az idők viliarai alatt kihullván: más adatok hiányában is nem lehető alapitónk születését pontosan meghatározni, de az alább 'átható családi t’.bla adataiból nevezetesen pedig abból, hogy szülői 1717. léptek házasságra, valamint testvérei születésének időrendi egymásutánjából annyit bizonyoson meg lehet állapítani, hogy Jósa Györgyünknek 1717.—1720. között kellett születnie ; bizonyos lévén más adatból (Liber Seminary Csik-Somlyó, ad ftiuium 17Ö0. 043. lap.) az, hogy Jósa György valóban Jánosnak volt a lia.
