Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1884
tudományos törekvések, a szerzetesi élet fejlődése és ennek jótékony hatása az egyház kül-és beléletére. K. k. Dr. Wappler „A katholikus egyház története.“ Magyar nyel v, 3 óra. A magyar irodalom története az ó-, közép- és uj-korban s az egyes korszakok szellemi mozgalomnak áttekintése. A legújabb kor irodalmának tüzetes ismertetése, a nevezetesebb irodalmi jelenségek méltatása a főbb irányok megjelölése mellett. A külföldi irodalom befolyása a magyar irodalomra; Kazinczy és Köre, a német görög Ízlés, az Aurora, Athenaeum, újabb népies költészetünk virágzása. Szép tani és irodalmi olvasmányokul: Bajza „A regény költészetről,“ Blair II. „Az ízlésről,“ Gyulay P. „A jelen költészete,“ „Arany János emlékezete,“ Gregus A. „Társadalmi fennsőségünk,“ „Alvás és álom,“ Bánóczy „A romáuticismus irodalmunkban és annak hatása,“ Bérezi „Madách emlékezete.“ K. k. Toldy „Irodalom története.“ Ilavonkint egy írásbeli dolgozat. Németnyelv, 2 óra. Goethe életének és irodalmi állásának ismertetése után olvastatott ennek „Iphigenie auf Tauris“ czimű drámai költeménye fordítva, nyelv- és tárgyilag fejtegetve. Fordítások magyarhói németre. Ilavankint egy írásbeli iskolai dolgozat. Latin nyelv, heti 5 óra.. Horatius életrajza s munkálkodásának ismertetése után olvastatott folytonos nyelvtani ismétlések mellett: A Satirákból: I. k. 4 9., a II. k. ő. és 8. stb.— Az Epodo- nokból: a 3. f>. és 14. epidon. — Az ódákból: I. k. 1. 4. 8. 11. 20. 20. 28. 30. és 33. óda ; a II. k. a 0. és 12. óda; a III. k. a 1!). 20. és 30. óda; a IV. k. az 5. 7. és 8. óda. A Carmen saeculare.— Az epistolákból: az I. k. a 2. és 4. ; a II. k. a 7. és 15. epist. — Ciceróból: De offmiis II. könyv. — Szó- és írásbeli stílusgyakorlatok hetenkénti egy órában Kolmár-Sváby II. részéből. K. k. Horatius különféle kiadások. Cicero ed. Klotz. Kolmár-Sváby irálygyakorlatok. Görög nyelv. Hiti 4 óra. Homer Olysseájának I., II. és III. éneke. K. k. Teubner-féle kiadás. Piató Kritó-ja Horváth Zs. után. Ilavankint egy isk. dolgozat. Történelem, 3 ór í. M igyarország története a honfoglalástól kezdve 1807-ig. K. k. Horváth-Vaszary. Mennyiségtan. 2 óra. a) Algebra. A kapcsolástan és ennek alapján Newton kéttagzati képletének lehozása és beigazolása annak, hogy az bármilyen kitevőre érvényes, tehát általa hatványozás és gyökvonás végezhető ; végül gyakorlat ennek köréből, b) Mértan. Izlelitő az elemző mértanból, ugyanis: a derékszögű és sarkrendszer ismertetése, két pont távolának mindkét rendszerben való meghatározása, az egyenes ált. egyenletének e'őállitása és végül két egyenes metszé3p mtjának és hajlásszögének elemzése. A különböző algebrai kifejezések mértani jel intőségének migyarázata és viszont- gyakorlat néhány mértani feladatnak algebrai m igfejtésóben. Végül