Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1884
— 28 III. OSZTÁLY. Hittan, 2 óra. Az O-szövelség története. Kézi könyv : Róder Flőrent, Szent történetek. Magyar nyelv, heti 3 óra. a) Az I. és II. osztályban eltanult nyelvtan rendszeres áttekintése és isméi lése Szvorényi nyelvtana I. II. része szerint, b) Elbeszélő prózai és költői darabok hangsúlyos olvasása, értelmezése s a költői daraboknak két nagyobb csoport szerint való osztályozása, c) A magyar hangsúlyos és időmére- retes verselés ismertetése a szavalásra felvett darabok alapján s ezek költészet- és szépészeti ismertetése, a felfogó képesség arányához mérten. Hetenkint egy iskolai dolgozat a táblán az egész otz- tály közreműködése mellett. Német nyelv, 4 óra. A szótanból a névelő, főnév, melléknév, névmás és számnév. A gyenge- és erős hajlitásu igék a cselekvő formában. A haben, sein és werden segédigék s ezen elméletre vonatkozó fordítások magyarról németre és németről magyarra. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat a táblán közös közreműködéssel. T. k. Ballagi K. Németnyelvtan. Lat in nyelv. Heti G óra. Heti két órában az alaktan folytonos ismétlése mellett a mondattanból az esettan, a melléknevek és névmások használata megfelelő gyakorlatokkal. Hetenkénti 3 órában olvasmányok Cornelius Neposból nevezetesen : a Praefatio, Ly- sander, Iphicrates, Chabrias, Datames, Eparainondas, Pelopídas és Phocion. Rendes előkészület szebb helyek emlézése, nyelv és tárgyi fejtegetésekkel.— Hetenként 1 iskolai dolgozat. — K. k. Schultz Kiss: nyelvtana és gyakorlókönyve. Vass Jos. Cornelius Nepos. Veress Ignácz. latin irálygyakorlatok. Szótár. Történet, 4 óra. Magyarország története rövid előadásban, a honfoglalástól az 1867. évi koronázásig; különös tekintettel hazánk művelődési és alkotmányos viszonyaira. K. k. Ribáry F. „Magyarország története.“ Természet- és mennyiségtani f ö 1 d r a j z, 2 óra. A közönségesebb physikai tünemények törvényeinek kísérletezés segélyével való megismertetése után földünk alakjára, egyes helyeinek meghatározására és nehány könnyebb ábrázolási módjára vonatkozó ismereteknek megszerzése. Felületének jellemzése, tagosult- sága; a felszinén, légkörében és belsejében végbemenő nevezetesebb tünemények ismertetése; u. m. a tengeri és légköri áramlatok, lecsapódások, a víz útja, tűzhányók. Végül földünknek mint csillagnak és a bolygórendszer egyik tagjának keringése, tengely körüli forgása az ezekből eredő látszólagos mozgásokká! és az időszámítással. K. k. Heller A. „Physikai Földrajz“-a. Számtan, 3 óra. Az összetett arányok és arányiatok. Ösz- Bzetett hármas szabály. Kamatszámítások, Leszámolás. Időhatár-
