Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1884
14 — értékre fognak változtatni; miért is meghagyatik, Sándor László kerületi íöispánnak, hogy az udvarhelyi cs csiksomlyói Semina- rinm okhoz tartozó épületeket, melyekben az iijuság neveltetik, az azokban található bútorokat, nemkülönben más az említett alapítványi házakhoz tartozó egyéb épületeket, mint szintén veteményes- és mulató kerteket, szántókat, kaszálókat és malmakat, szóval a nevezett finöveldékhez és Sominariumokhoz, sőt magához a tanuló ifusághoz tartozó minden nemű ingó és ingatlan javakat saját kerületéből kiküldcndö 2 biztos és más szakértők jelenlétében Írasson össze és becsültessen meg ; a leltárt és becsülevelet pedig legtovább márczius végéig okvetlenül terjesz. sze be. Erről az iskola-igazgatókhoz is egyidejűleg hason értelmű rendelet küldetett ki, a íinöveldék és Seminariumokhoz tartozó összes vagyoni állapotnak a kiküldendó biztosók előtt való lekiis- meretes bevallása czél ából. Ezen főkorm ínyszéki rendeletet Sándor László, kerületi főispán Székely-Udvurhelytt 1885. márczius 21-röl keltezett azon kísérő levele mellett küldi meg Bándi Ferencz csiksomlyói zárda- főnök atyának és az ottani iskolák praefectusának, miszerint ,,a csiksomlyói Seminariumhoz összeíró biztosokul madéfalvi Zöld János segédszolgabirót és pálfalvi Bíró Imre járási becslő-biztost azon utasítással küldötte ki, hogy a közegyetértcssel megállapítandó napon a hely színén megjelenvén, előbb a Seminariumhoz tartozó épületeket, azután a belső udvart a kertekkel, malommal és egyéb tartozaniösigokkal együtt össeirván, miután a Seminariumnak külső szántói és kaszálói tula donjoggal nincsenek, — a tulajdonosoknak kijelölésével és annak, hogy mii}? összeg mellett birtokoltatnak, állítsanak hiteles leltárt össze. Az alapítványi összeget is az illető fél, úgy a mint van, a kamathátralékokkal együtt a biztosok előtt számolja be, hogy szükség esetében a kir. Fökormányszékhez beterjeszthető legyen. O maga, ámbár errenézve is reridelete van, ezen összeírásra nem jelenhetik meg; miért is az iskolai praeíectus a íinöveldei regens atyával együtt az összeírást aképen eszközöljék, hogy annak lehető tárgyai közül semmi ki ne maradjon.“ Ezen leltárnak, illetőleg becstilevéinek valamint az 1785-ik
