Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1883

a legtöbb helynek abs. magassága meghatározható sem volt, általános és hasznos voltát eléggé bizonyítja. Az egész eljárásban a főszerepet a légsulyméró viszi, mely azonban nemcsak magasságmérésekre szolgál, hanem más, sokoldalú alkalmazása mellett legfőbb szolgálata az, hogy a levegő nyomásának változásait, mint a klimatikus viszonyok egyik nevezetes tényezéjőt, általa megfigyelni képesek vagyunk.

Ezen nevezetes eszköz lényegét azok, kik netalán ala posan nem ismernék, feltalálásának rövid és érdekes történetéből legkönnyebben megismerhetik. Florencz városában 1643-ban egy magasan fekvő helyen mély kutat kellett ásni és miután a szivattyút beállították, 32 lábnál magasabbra (közel io meter) a vizet nem tudták felszivatni; a mi zavarba hozta a kútm estereket, mert a víznek a csőben való emelkedését abban és a régebbi időben úgy magyarázták, hogy a természet az üres tért nem tűri, attól irtózik és ezért fut a víz a felhúzott dugattyú után. Nem képzelhették tehát, hogy 10 meteren túl miért nem tölti be a viz az üres tért ? Ennek megfejtése végeit Galileihez, az akkor élő hires tudóshoz fordultak, ki ezen tünemény folytán az üres tértől való irtózás elvének — a régiek által úgynevezett „horror vacuiu- nak — tarthatatlanságát átlátta és az egész tünemény okát a levegőnek tulajdonította. Tanítványa Torricelli ezen a nyomon haladva, ugv okoskodott, hogy : a kéneső *) majdnem 14-szer nehezebb lévén a víznél, ha a levegő a vizet jo méternél magasabbra emelni, — vagy más szóval: 10 méternél magasabb viz-oszlopot megtartani nem képes, akkor a kénes ő bői csak 14-szer rövidebb oszlopot tarthat meg. Ennek megpróbálása végett közel 1 meter hosszú és az egyik végén beforrasztott üvegcsövet egészen megtöltött kénesővel, ezután ujjával elzárva, lefelé fordította és kénesőt tartalmazó edénybe állította fel. Az eredmény teljesen megfelelt a várakozásnak, a kéneső a csőnek csúcsától ugyan alább szállott, de az edény*) A nép ezen r néven ismeri s ezért újabb időben a tudományban is r higany* 'helyeit, ezt a nevét kezdették használni. Higanynak azon tulajdonsága alapján nevezték el, hogy a lazább bőrökön át lehet sajtóim^ pedig ez nem a higságáü alapszik, hiszen az «ss*es folyadékok közölt a legsűrűbb; még a vas se merül le benne.