Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1883
szer. Világáé dolog, hogy pontos eredményhez csak finom műszerrel lehet jutni. Ilyen szögmérő-műszerül szolgál az ér tekezés első részében vázlatosan ismertetett és többször emlegetett theodolith (universal instrument), melyet az alapegyenesnek előbb egyik, azután másik végpontjában felállítván, távcsőjét úgy kell a megmérendő ponthoz irányozni, hogy a keresztszálak metszéspontja azzal összeessék; és most a fokosztásos ívről leolvasandó azon szög, melyet a cső ilyen irányú állása a vízszintes állással, vagyis a távcső szemlencséjén vízszintesen fektetve képzelt lappal alkot. Ennek a neve magassági szög. Az alapegyenes hosszából és a végpontjain leolvasott magassági szögekből a keresett magasság háromszögtani úton könnyű szerrel kiszámítható. Szövevényesebbé a számítás némileg akkor válik, ha a megmérendő pont nagyobb távolságban fekszik, Ebben az esetben a fénysugár törését és a földfelületének görbületét, melyek befolyásaik által a leolvasott magassági szöget hibássá teszik, javítás végett számításba kell venni. A mint ezen futólagos ismertetésből is könnyen kivehető, a magasságmérésnek ezen finom módszere absolut magasságok mérésére csak közvetve szolgálhat, a mennyiben t. i. valamely hely tengerszin feletti magassága már más úton ismeretes és ettől, mint alaptól számítva, a környék akár- mely megmérendő pontjának magassága meghatároztatik; a mihez aztán az alap magasságát hozzáadva, a felvett pontnak is tengerszin feletti magasságához jutunk. Absolut magasságok közvetlen mérésére legfölebb csak tengerpartokon és innep a szárazra fokozatoson befelé hatolva, vagy ellenkezőleg a tenger felé regressive haladva volna alkalmazható. De ha igy kellene a földgömb, vagy csak egy ország nevezetesebb pontjainak és tán községeinek absolut magasságát megmérni, az végtelen sok munkával és fáradtsággal járna s nem ritkán legyőzhetetlen akadályokba ütköznék. A háromszögtani inagasságmérési módot tehát általában nem annyira akármely pont vagy hely abs. magasságának, mint inkább hegyek, nagyobb emelkedések és épületek bizonyos állásponthoz viszonyított magasságainak mérésére lehet előnyősön alkalmazni.
