Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882
- 32 — Tekintetbe vevő a zsebóra közép-hibáját, a valódi déltől való eltérését, és azt, hogy 7-én a középidő delénél a Nap 3m 36s-val, 9-én pedig 3m 44s-val delel hamarább: a Budapest és Csik-Som- lyó között lévő idökrtlömbséget 27m é s 20s-n a k találtam ; mely idökülömbségnek — miután a délkörön 1 óra alatt 15 fok, tehát lm alatt 15 ivpercz és ls alatt 15 ivmásodpercz vonul át — 6° 50’ ivkülömbség felel meg, melyet Budapest földr. hosszúságához, 39° 42’-hez, hozzáadva C s i k-S omlyó hossza gyanánt Ferro tói számitva 43° 32’-et találunk. A meteorologiai évkönyvekben szereplő hosszúság 4’-el ennél kisebb, tehát a talált érték közel 5 kilométerrel keletibb fekvést ad, a mi 16 másodpercz idökülömbségnek felel meg. Az idökülömbség meghatározásának ezen módjával ekkora hiba könnyen bécsúszhatik, de hogy a jelen esetben az idökülömbség hibás nagyobbítására csúszott volna bé, nem tartom valószínűnek. A hosszúság meghatározásának még van egy pár módja, melyek közül különösön az egyiket emlités nélkül nem hagyhatom. A Hold fogyatkozása ugyanis a Föld minden egyes helyére nézve, melyeken látható, egyugyanazon pillanatban kezdődik és végződik bé. Ha tehát a középidőt pontoson mutató órával rendelkezünk és a tünemény kezdetének vagy végződésének vagy még helyesebben mind a két mozzanatnak idejét megfigyeljük, akkor a legjobb adatott szereztük bé a hosszúság meghatározására, mert ezen tüneményt számos olyan helyen észlelik, melyeknek hosszúsága pontoson ismeretes és csak azt kell megtudnunk, hogy ezek közül valamelyik helyen hány óra-, perez- és másod- perczkor kezdődött és végződött a tünemény ; mi által könnyű szerrel az idökülömbség birtokába jutunk. Van ezen kiviil még egy szövevényes módja a hosszúság meghatározásának, mely épen ezért e szűk helymu nem tárgyalható ; a tengerészek alkalmazzák, de ők is csak akkor, ha a hajó chronometerje valami körülmény folytán megáll. A kivitelhez egy egész kis társaság szükséges : az egyik méri a Holdnak távolát a Naptól vagy valamelyik kiválóbb csillagtól, a második méri a Hold magasságát, a harmadik a Napét, illetőleg a felvett csillagét, mindezt sextanssal és egyszerre, a negyedik észleli és jegyzi a mérésekre idejét a Chronometer azon állása
