Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

— 29 —

Decz. 22-ikére mindkét oszlopot még egy-egy nyilassal láttam el és találtam, hogy

OJ I

a 30.8"in

oszlop 83.5>um

árnyékot vetett, a magasság tehát 20» 14’ 49”

CM

1 L

az 55.2

11

150

11

V

11 11

20» 12’ 13”

f-t \

<D

1 a 72.2

11

196.5

11

11

11 »

20» 11’ 3”

a

1 a 42.2

11

120

11

11

11

20» 13’ 15”

o 1

<x>

« '

f II.

a 84

11

228

11

11

11 11

20» 13’ 30”

1 a 112

t >

305

11

11

11 11

20» 9’50”

Középérték : 20» 12’ 27”

21-én éjjeli 11 órától visszajött a Nap 4”-et, mely tehát levonandó .................................................................................4”

20° 12’ 23”

A két napi eredmény középértóke ............................20° 12’ 37”

Ezen magasságnak megfelelő fénytörés 2’ 34”, a paralaxis 8”, levonandó tehát...................................................... 2’ 26”

A valódi magasság e szerint a téli fordulat idején . 20° 10° 11”.

A nyári és a téli fordulat delelési magasságainak félösszege, 67» 5’ 17“ + 20» 10’ 11“ 43o 37> 44»; ez t0h4t Csik-Somlyó láthatárának az egyenlítőhöz való hajlásszöge vagy az egyenlítőnek a láthatárja felett való magassága, melyet !)0°-ból kivonva, f ö 1 d r. szélessége gyanánt 46° 22’ 16” áll elő. Az ekiyptika ferdesége gyanánt a két magasság félkülömbségéből 67» 5’ 17”

_ 20« 10’ 11”

2 23° 27’ 33” szöget találunk. Ez az eredmény van hivatva, hogy tájékoztatóul szolgáljon a földr. szélesség talált értékének pontossága iránt; jelen esetben a való értéknél (23° 27’ 17”-nél) 16”-el nagyobb, a mi kedvezőleg kicsi hibának mondható, és ez is azt a valószinüséget mutatja, hogy a téli fordulat idején a magasságnak valamivel nagyobbnak kellett lenni, tehát a földr. szélesség inkább nagyobb valamivel, mint kisebb a valódinál; épen ezért a másodperczeket, mint a félpercznél kisebbet, bátran el lehet hagyni. Különben is ennek az eljárásnak a ki nem kerülhető mérési hibák miatt másodper- ezekig menő pontosságot nem lehet igényelni, de a . 46" 22’

megnyugvással használható.

Hogy a földr. szélességre úgy az iskolai oktatás, mint az ezen kívül eső tudományos foglalkozás közben gyakran szükség van, eléggé kitűnik, ha felsorolom, hogy e nélkül nem határozhatjuk meg párhuzamos körünk sugarát, kerületét és egy foknak