Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

mind a téli fordulat idején ilyen módon a Nap magasságát, midőn épen delel, megmérjük, a két magasság számtani közepe nem lehet más, mint az egyenlitö magassága, mert a mennyivel magasabban áll deleléskor az egyenlítőnél a nyári fordulat idején, épen annyival áll alább a téli fordulat idején. De ha az egyenlítő magasságát ismerjük, ez 90°-ból csak kivonandó és a földr. szélességet nyerjük. Ha pedig a téli fordulat idején talált magasságot a másikból levonjuk, nem lesz egyéb a maradék, mint a Nap két kirándulási útjának összege, vagy más szavakkal az eltérés (decli- natio) legnagyobb értékének kétszerese, minek felét véve, ki kell tegye azt a szöget, melylyel a Nap-út (eklyptika) az egyenlítőtől elhajlik ; ez pedig pontos meghatározások szerint 23° 27’ 17” *) A múlt század közepe táján Graubil nevű jezsuita-szerzetes térítési czélból a chiuai birodalomban időzve, egy régi kéziratra akadt, melyben a következő nevezetes dolgok foglaltattak : hogy Tschu-Kong chinai császár, ki 1100 évvel élt a mi időszámításunk előtt, egy úgy nevezett „(4nomonu-nak (8 mértékegj'ség magas kupalak) megmérte az árnyékát mind a nyári, mind a téli fordulat napján a Nap delelésekor és a nyári fordulatkor 1'54-nek a téli fordulatkor pedig 12'12-nek találta, ugyanavval a mértékkel mérve.**)

Ha ezen értékeket afennebbi egyszerű egyenletbe egyenként

helyettesítjük, a köv. két egyenletet nyerjük : tg. x ■= jS.4 és

tg.x,=j^, mely erintöknek x =*= 79° 6’ 20” és x, = 31° 22’ 20” felel

meg mint a Napnak a nyári és a téli fordulat napján Honan-Fu

városra vonatkozó delelési magasságai, melyeknek félösszege,

x + x> = 55° 14’ 20”, Honan-Fu város láthatárjának az egyenlítőhöz 2

való hajlásszöge és egyszersmind mértéke ezen városra nézve az egyenlitö magasságának. Ha ezt 90°-ból levonjuk, találjuk, hogy Honan-Fu város földr. szélessége 34° 45’ 40”. A két magasság félkülömbsége vagyis a Nap-út ferdesége X ,,Xl 23° 52’-el,

Mindezek után az a legnevezetesebb, hogy a tudományos világ újabb időben sietett a magasság ezen adatainak helyessége felöl meggyőződést szerezni az által, hogy nagy pontossággal

*) Flammarion meghatározása az 1882-ik évre.

**) Dr. Petzval Ottó „A Csillagászat Elemei“ 64. 1. és Flammarion „Népszerű Csillagászattana“ I. K. 50. 1.

4