Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

egyik tételének vagy akár a Nepper-féle kis szabálynak alkalmazása által nyerjük, hogy cos. i = ctg. s tg. b és ebből tg. b = tg. s fcos.i . Az értékek helyettesítése által a l> meg lévén határozva, a közelebbi meghatározáskor nyert szélességhez hozza adandó vagy levonandó a szerint a mint a hajó az egyenlítőtől távozólag vagy feléje közelítőleg halad. Megjegyzendő, hogy az iránytű nem mutatja pontosan a délvonalat, hanem ettől a Föld különböző helyein kelet vagy nyugat felé kisebb-nagyobb mértékben eltér; azonban az egyes országokban és nagyobb területeken a közép-eltérés ismeretes lóvén, az i szöget ettől, valamint azon hibától, melyet a hajó nagy mennyiségű vas anyagának befolyása idéz elé, de a mely még a hajó készítésénél számítás útján kipuha - toltatik, mentesitik, mielőtt értékét az egyenletbe helyettesítenék.

ej) Az eddig ismert eljáráshoz, ha pontos eredményhez akarunk jutni, finom és költséges eszközök szükségesek, milyenekkel — vagy bár csak pontos magasságmérő műszerrel is — kevés középiskola szertára dicsekedhetik. Gymnasiumunk is még ez ideig nem tehetett szert rájok és e miatt Csik-Somlyó földr. szélességének meghatározásánál az eddig ismertetett eljárások egyikét sem lehetett alkalmaznom. De szerencsére van még egy sajátságos és nevezetes eljárás, mely ilyen eszközök hiányában is kielégítöleg pontos és megnyugtató eredményhez vezet. Valamennyi társánál jóval régibb ugyan, mert nyoma van, hogy még Kr. e. IKK) évvel alkalmazva volt, de régisége daczára is avval az előnyös sajátsággal bir, hogy nem egyedül a íöldr. szélességet adja, hanem evvel kapcsolatban azt a szöget is, melylyel a Nap-út (az eklyptika) az egyenlítőtől elhajlik; tehát egyszersmind ennek meghatározását is eszközli. De miután ez a csillagászok meghatározásai folytán nagy pontossággal ismeretes, az ezen irányban szármáz') eredmény azt a szolgálatot teszi, hogy a földr. szélesség talált értékének helyessége iránt legalább tájékoz.

Hogy az eljárást megérthessük, huzzuk ki képzeletben ze- nithünk délkörét és vegyük tekintetbe, hogy ennek az a része, mely az egyenlítővel való átmetszésétől le a láthatárig nyúlik, a földr. szélességnek (vagyis az egyenlítőtől a tetőpontig terjedő résznek) 90°-ra pótló társa, móri az egyenlítőnek a láthatár felett való magasságát, tehát méri azt a szöget is, melyet a láthatár és az egyenlítő alkotnak. Ha tehát a földr. szélességet /'-tel jelöljük,

— 23