Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

és úgy állítandó be, hogy az azimuthalis kör valóban vízszintes legyen, mert ekkor a magassági kör is pontos tetőirányos állást nyer és hogy a 0° és 180° fokokot összekötő átmérő a délvonalba essék. A távcső bármelyik világtájon fekvő égi testnek neki irányozható, és ekkor az előbbihez hasonló módon a magassági körről a magasságot, a másikról a tetöponti szöget leolvassuk, melyek ketten az égi testnek azon pontra és pillanatra vonatkozó helyzetét jelölik ki. Könnyű átlátni, hogy ez a műszer finomul beállítva, a délköri cső szerepét is viheti, tehát az egyenlítő rendszerében is képes a szolgálatra; de megjegyzendő, hogy a csillagászat körén kivül is ez idő szerint pótolhatatlanul előnyös és sokoldalú alkalmazása van. Ezek után már léphetik előtérbe az a kérdés : hogy miké­pen kell tehát meghatározni a földr. szélességet és hosszúságot a csillagos ég segélyével? Felelni rá nem lesz nehéz, csak ve­gyük egyenként. a) A földr. szélesség, vagy más szavakkal a délkörnek az a része, mely az egyenlítőtől a felvett helyig terjed, szoros kapcso­latban van az égi délkörnek azon részével, mely a világegyenlí- tötől ugyanazon hely zenitlijéig húzódik, miután ketten egy ugyanazon központi szöghöz tartozó ivrészek. Az ilyen ivekről tudni kell, hogy fokokban számitva, egymással egyenlők, tehát egymásnak mértékéül szolgálnak. Ha tehát megmérjük, hogy zeni- thünk hány foknyira áll távol a világegyenlítötöl, megmértük álláspontunk földr. szélességét is. Az egyenlítő helyzete és fekvése iránt elég pontossággal tájékozhatjuk magunkat, ha a Napot márczius 21 —‘22-én, vagy september 21 -22-én felkelésétől lenyugvásáig többször meg­tekintjük, mert ezen napokon tányérjának középpontja által leirt v-t a világegyenlítőtől kevéssel tér el, de a földr. szélesség meg­határozásához megkivántató pontossággal még sem lehet a szög­mérő eszköz távcsőjét azon pontjának irányozni, melyben az álláspontunk zenithjón keresztül menődéikor átmetszi; ezt csak akkor tehetjük, ha a földr. szélességet már pontoson meghatároz­tuk. Pedig ezt kellene tenni, ha zenithünk távolát közvetettenül akarnék megmérni; ezért tehát a mérést közvetve kell meg­ejteni, a mi olyan módon történik, hogy kiválasztjuk valamelyik bolygót vagy magát a Napot vagy valamelyik kiválóbb (1- vagy — 16 -

Next

/
Thumbnails
Contents