Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1881

— 46

Ének, —Zene. 2 óra. Az egész gymnasiumban együttesen. Egyházi ének. Világi darabok négyes-vegyes hangra Zsasz- kovszky-féle munkák, Barhalus-Gfyertyánfi „Négyes dalok zsebkönyve“ nyomán. Elméleti oktatás a zenére nézve az egész gymnasiuinban.

Tanította: Lakatos I.

ITT.

írásbeli magyar feladványok.

V. osztály. 1 Az ősz leírása. 2. A Kis-Somlyó leírása. 3. A veréb, állatrajz. 4. A vásár. 5. A természet télen. 6. Egy székely falusi ház leírása, külalakját és berendezését tekintve. 7. Mikép mutathatja ki háláját a tanuló az iskola irányában? 8. A csik- somlyói temető leírása. 9. Bizalmas levél jó baráthoz.

Tanár : P. S z e 1 e s A.

VI. osztály. 1. Jellemeztessék Coriolán tragoediából a czim- hős, Volumnia és Virgilia. 2. Irassék le a görög drámaköltészet mibenléte, különös tekintettel Sophoclesre. 3. Minő részletekben és miképen jelenik meg a Komikum Moliere „Tudós nők“ ez. vig- játékában. 4. A görög színház és dráma, mint a társadalmi élet nemesitője s a vallási érzület felemelője. 5. Jellemeztessék a „Peleskei Nótárius“ a komikum szempontjából. 6. Dorbézolás, satyrai elmélkedés Vajda „Haszonlesés“ ez. müve alapján. 7. Hanyagság (satyrás elmélkedés.) Emlékbeszéd egy elhunyt pályatárs felett. 9. Szenteltessenek ki Kölcsey P. J. számára irt véd- beszédéből a szónoki belső érvek.

VII. osztály. 1. Berzsenyi „A magyarokhoz“ czimű ódájában a fenséges feltüntetése, a „miért“ bebizonyítása. 2. A nép és műköltészet viszonya egymáshoz. 3. A monda és rege hasonlósága és különbözése. 4. Bém apó 1849. febr. 9-én a piskii hídnál vitézeihez intézett eszmetöredékeinek buzditó szónoki beszéddé alakítása. 5. Epikai és drámai jellemek hasonlósága és különbözése. 6. Alanyi és tárgyi költészet lényeges sajátsága. 7. A „Szózat“ tartalmi és alaki szépségeinek feltüntetése. 8. A pünkösdi búcsú leírása troclieusi méretes kötött, vagy kötetlen beszédben. 9. Az ember az eposban, drámában és regényben; mindeniknek befőI _I