Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1880
5 ként s mint egy kegyeletből az uralkodó családok iránt engedte az Árpádhoz fiágának kihalása után szabaddá lett király választási joga korlátolását, elismervén azok örökösödését, de az is kétségtelen, hogy az ily formán tett elismerésnek gyakori ismétlése tárt kaput a dynastiák tagjainak arra, hogy a király elhunyta után örökösödési jogot formálni s igy trónkövetelőkul fellépni bátorkodjanak. A nemzetnek e tette valamint az, mely szerint „biztositta- tik Albert bekövetkező halála esetén ennek neje és gyermekei számára is az örökösödés“: tagadhatatlan tényezőkként szolgáltak a királyválasztási jog korlátozására és arra, hogy az idegen befolyás előtt tér nyílt. Csakis ezek tekintetbe vételével hisszük megfejthetőnek azt, hogy Frigyes Y. László halála után trónkövetelőül fellépjék s a kezei közt lévő eszközökkel oda vigye a dolgot, hogy a szabadnak hitt királyválasztási jog kérdésessé váljék. III. Frigyes császár unokaöcscse, V. László halála után úgy lépik fel trónkövetelőül, mint kit Magyarország birtoka illet; de mert a nemzet nagy többsége szilárdul megállt Mátyás mellett, e tekintetben nem lett veszélyes, hanem igen abban, hogy a szent korona, melyet Albert özvegye kivitt az országból, még mindig kezei között van. Jól tudta ő, hogy mily félszeg a király a szent korona birtoklása nélkül, s gondolta majd ez lesz az a szer, melylyel nemcsak pénzt lehet kicsikarni a magyaroktól, hanem jogot is a trón elnyerésére. És a kilátás erre csakhamar megnyílt előtte. Megnyitotta ezt Magyarország akkori szomorú helyzete; mert mig belül a törvények megvetéséből származott ököljog s az ezzel járó rendetlenség és nyomor ütötte fel vészes uralmát, addig kívülről két hatalmas ellenség u. m. a török és Frigyes császár dúlák azt. Ily nehéz körülmények között oly fejedelemre vala szükség, aki ki fogja köszörülni azon c orbákat, melyeket elődei gyenge kormánya ejtett. És a nemzet ezt Mátyásban fel is találta. Mátyás lángesze felfogta a helyzet nehézségeit. Segíteni akart a nyomoron. Ugyde mert csak 16 éves volt, gyámja és a királyi hatalmat csaknem semmiségbe süllyesztő paragraphusok meggátolták őt rövid időre abban, hogy nagy terveinek kiviteléhez hozzá kezdhessen.