Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1880
A csik-somlyói rk. íinövelde alapítványai. „Arbor honoretiu-, cujus nos umbra tuctur.“ „Tisztelet a törzsnek, melynek kegyes árnyai védnek.“ A) Az erdélyi rk. ösztönülj-alapról általában. Mióta Báthory István lengyel király és illetőleg testvére Báthory Kristóf erdélyi fejedelem ezelőtt épen 300 esztendővel a jézustársasági szerzetes rendet az erdélyi részekbe behozták és uagylelküleg adományozták; azóta a jezsuitákra bízott akadémiák és lyceumok mellett, nevezetesen Kolozsvárit, Gyulafehérvárt, Maros-Vásárhelyit és Udvarhelyit a szegény tanulók részére fiuö- veldék is alakultak ugyancsak az említett fejedelmi intézkedés és adományozás alapján. Ezen IJáthory-íélc alapítvány képezi az erdélyi rk. ösztöndíjalapnak első törzsét, melyet később I. Leopold király a fiscus kezéből, melynek javára az érd. protestáns fejedelmek alatt elkoboztatok volt, a katholikus státusnak visszaadván és tetemesen gyarapítván, keletkezett az erdélyi rk. ösztöndíjalapnak e fejedelemről nevezett második törzsvagyona, a Leopold-féle alapítvány. A nevelés-oktatásügy felkarolásában messze kimagasló kegyes fejedelemasszony Mária-Terésia az érd. rk. nevelési alapba többféle róla nevezett alapítványokat fektetett be, úgymint: a) a Con- vertita, b) az erdélyi jezsuiták-féle, c) a medgyesi kegyesrend-féle, d) a váczi convictusi s e) a budai és bécsi theresianumi alapítványokat. Ezek miud Mária-Teréz-alapitvány néven állanak és ösztöndíj-alapunk harmadik nagy törzsét képezik. Gr. Apor István kincstárnok a múlt század elején nevelési czélra oly jelentékeny alapítványt tett, hogy azt mint az ösztöndíjalap egyik nagyobb mérvű törzs vagyonát említhetjük fel. Az ösztöndíj-alaphoz tartozott, de eladott fekvőségek és szerzemények ára, és a meggyűlt kamatokból, valamint az alap fölöslegeiből alakult pénzek szintén egy másik Jcözalapitványi tőkét és törzsvagyont képeznek. Végre az ösztöndíj-alap egyik nagy, igen figyelemre méltó törzsvagyonát összehozták időnkint egyes nagylelkű alapítók (fun— 2t) —-
