Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879
A föld helyzete-, alakja- s nagyságára vonatkozó vélemények a legrégibb kortól a jelen korig, Alig van tárgy, melylyel annyit foglalkoztak volna az emberek, mint a földdel; de egyszersmind azt is mondhatjuk, hogy alig van tárgy, a mely nagyobb érdekkel bírna ránk nézve, mint a mi földünk. Már azért is, hogy a föld lakhelye a kutató szellemnek — az emberi nemnek •— , mely legelső kutatása, vizsgálódása tárgyává is a földet teszi. Nincs, s nem is lehet képzelni embert, ki akkor, midőn már észszerűen gondolkodni tud, arra ne gondolna, hogy vájjon milyen ez a föld, a melyen ő él, jár ée lakik s vájjon mekkora lehet az V! Hogy a föld alakját s nagyságát kutatták, annak már az ó-korban is találunk nyomára. Az igaz, mint minden tudományban, úgy a csillagászatban is a legrégibb adatok feljegyezve nincsenek; de mégis igen régi korból találunk feljegyzett adatokat arra nézve, hogy kutatták milyen alakja van a földnek s mekkora lehet az. Azonban lehet következtetnünk, hogy még az előtt is, a midőn a legrégibb adatokat feljegyezve találjuk, kellett lenni, a ki a föld alakját és nagyságát tudni akarta, szóval, a ki kutatta. Hisz találunk-e ma is egyént, a ki — bármily hátra álljon is tudomány s műveltség tekintetében — valami fogalmat ne alkotna magának a föld alakja- és nagyságáról ? ! Már a naponként észlelt tünemények is oda vezették a népeket, mint pl. a napnak naponkénti elő- s eltűnése, a hold változatai, a csillagok kelte s lenyugta, a nap s hold fogyatkozások stb., hogy legelőször e tudománykörben kezdjenek mozogni; s e tant — a csillagászatot vegyék tanulás tárgyul, a melylyel egyszersmind a földet is kellett kutatniok. Tehát ebből az is kitűnik, hogy u 1*
