Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879

21

müvek. Egyszerű és szép irály; az Írásművek szerkesztésére vonatkozó általános szabályok és széptani alapfogalmak ismertetése. Havoukiut egy házi írásbeli dolgozat. Kk. Névy Írásművek elmélete.

Latinnyelv, 6 óra. Ovidiusból Lib. Trist. I. Elég. 3 Meta- morph. Libr. I. II. VII. VIII. XI. Liviusból az életrajz után, Ito- mulus és Iíemus, Horatiusok és Curiatiusok, Tarquinius S. beveszi Gabii-t, összeesküvés Tarquinius javára. Kolmár-Sváby gyakorlatok könyvéből fordítások latinra hetenkint 1 órán, azonkívül he- tenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Ovidius ed Veress, Livius ed. Iványi.

Görög nyelv, 4 óra. A nyelv elemei. Három ejtegetés. Melléknevek. Névmások. Számnevek. Igeragozás, a „mi“ végzetü igékig. Ezeknek megfelelő fordítási gyakorlatok, szó- és moudat-elem- zés. Hetenkint egy iskolai írásbeli gyakorlat anyanyelvből görögre. Kk. „Elemi hellen nyelvtan“. Dr. Szamosi János I. r.

Németnyelv, 3 óra. Herder. Cid románczainak fordítása; röviden érintve e románcok keletkezésének történetét a spanyol irodalomban s német irodalomban. Herder élete, munkálkodása s szóban forgó müvének széptani jellemzése. A németnyelv és mondattan ismétlése, llavonkint egy Írásbeli dolgozattal.

Történelem, 3 óra. O-k o r. Róma hatalmának keletkezése és terjedése előtt virágzó népek: hinduk, dunaiak, assirok, babiloniak, médok, perzsák, phoeniciek és zsidók. Kis Ázsia népei: a phrygiaiak, trójaiak és lydok; az aegyptusiak és carthagóiak; a görögök és macedónok. A római birodalom a királyság, köztársaság és császárság (pogány) alatt. A Kr. u. IV. sz.-ban Nagy Constantái alatt a pogány császárság kereszténynyé létele. Mindezek különös tekintettel a műveltségi és társadalmi állapotokra. Kk. Somhegyi egyet. tört.

Mathematika, 4 óra. Kk. algebra Mocnik-Arensteiu, mértan Mocnik-Szabóky. a) Algebra: algebrai egész- és törtekkel való négy alapművelet teljes ismétlése után a hatvány és gyökmennyiségek tárgyalása. Ezeket követték az első fokú egy és több ismeretiem! egyenletek feloldási módjai, b) Mértan: a planimetriából az egyenes vonalakkal határolt idomok összeillösége, hasonlósága és területeik mérése. - Ezek után a körtan a körterület méréséig.