Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879

miatt csak 12 fokot ver;) novemb. 3-án nyári meleg, 4-én hó, 5-én vihar; 17—18-án roppant mennyiségű hó, mely végképen elrokeszt, hallatlan korán; a nagy hó és alatta az egerek veszéllyel fenyegetnek; de a doczomber első napjaiban történt esők és vizáradások s a bekövetkezett fagy ezeket elpusztítja.

(1880) február is keményen tartja magát, a hómenés lassú még a viharos márcziusban is annyrra, hogy még 28-án husvét napján is a barázdákat és gödröket üli; de april oly szép időjárással telik, mely az elkésett fejlődést és tenyészetet egészen előviszi,

Május termékeny; 13—14 nagy légköri füst; 19—20. a hegyeken oly nagymérvű havazás, hogy a nyájak azokról leszorulnak; 21-én vékony dér, meiy azonban a gyümölcsfáknak árt, daczára a termékeny időjárásnak a rendkívüli tél és hó következménye az, hogy alattos helyeken a húz a vet és ok kivesztek. A Hargita alcsiki lánczárói 7-én a felcsikinek ormairól jun. 7 én tűnik el a hó; 24-én a rozs, jun. 14-én a búza és árpa fcjzik.

e) További jegyzetek: (1879.) jul. 16-án a viharos villám a szt-királyi pap csűrére üt és azt fölégeti; 13-án Madé- falva és 19-én Karcvfalva déli részei elégnek; az aug. 20-ka körüli rideg idő a tusnádi fürdővendégeket elriasztja; szopt. 7-éu délben a szt-királyi toronyra a száraz villáin lecsap; 10-én SE szél lebbcgtetéso mellett Csobotfalvában 25 gazda, 22-én Tusnádon 3 és 29-én Csik-Szt-Miklóson szintén 3 épület leég; 23-án a megyei Tisztség Csik-Somlyóról Szeredába költözik; a nov. közepén való korai elrekedés leverőlcg hat; a decz. elejéni esős napok a jelen jelentékenyebb folyók alsófolyásainál országul kiterjedt vízkárokat okoznak; nálunk az Olt kiöntése nem jár kárral. (1880.) a tél csikorgó, a szánut állandó; marczius utolsó és april első napjaiban a megérkezett fecskék és gólyák a még tartó hidegben sergesleg hullanak el, különben is a szelíd gólya Csikban kiveszőfélben van, a fecske és éneklő madár is feltünőleg kevés ; csak a harizs, fúrj és pacsirta élénkítik a mezőt, melyen az os ápril 8-án az első égzengés hirdeti a tavaszt; 17-én Ajnádban, 18-án Borsovában, 19-én Szt-Simonon és 2l-én Yárdotfalvában égések; ez utóbbinál szélcsend daczára is a szárazság miatt alig lehetett a romboló elemet fékezni; ez égésnél több externus tanuló is érdekelve van: a láng könyveik egy részét a szállások hamvába takarja.