Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879
14 térfogata, szóval annak nagysága pontosan meghatározható. Minthogy pedig a föld nem tökéletes gömb, hanem sphäroid alakú, annak felületét és köbtartalmát pontosan csak a felsőbb mennyiségtan segélyével tudjuk meghatározni. A felsőbb mennyiségtan pedig a föld felülete és köbtartalmának kiszámítására ezen két képletet szolgáltatja:-4/ra2 (l C3 3 ' C4 3'5 C«_ 5'7 C8 7-9 •) es K= 04 2r4 Cc C8 i •>» 9- íHT A hol a alatt értjük a föld sphäroid fél nagy tengelyét vagyis az egyenlítő sugarát, e alatt pedig a délköri kerülőknek központ- kivüliségét. hol a a fél-nagy tengely és h a fél-kis tengely). Ama F (felület) és K (köbtartalom) képletekben az a ismeretes (mert Bessel számítása szerint a==8377397), az c értékét a felsőbb mennyiségtant segítségével 00817-nek találjuk, a mely értékeknek behelyettesítése után nyerjük, hogy a föld felülete: F=5099512 □ myriameter, és a köbtartalma ; K=1082342000 köbmyriameter. Miután a földsphäroid nagy és kis tengelyét ismerjük, azokból találjuk, hogy az egyenlítő kerülete = 40068000 meter és a délkör kerülete = 40003423. Ha ezen két értéket, az egyenlítő kerülete és a délkör kerülete között összehasonlítjuk, a különbség azonnal feltűnik úgy, mint az átmérők között. Ha bárki a föld köbtartalmának értékét (a mi =4082842000 köb myriameter = 1082342000000000000000000 köb decimeter) megtekinti, azonnal bámulni fogja annak nagyságát, a ki csak egyszer tiszta fogalommal bir a köbdecimeterekről. Azonban, hogy a föld nagyságáról még több fogalmunk legyen, ismerjük meg annak súlyát: (P = KxS, de S==I)xs, s igy P = KXDXs értvén itt P alatt az általános súlyt, D alatt a tömöttséget vagy sűrűséget, és s alatt a viz fajsulyát, mit ha egységül veszünk P = K X D)- A föld sűrűsége középértékben kife-
