Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1877
6 < Ilyen fő-akadályozó körülmény a tankönyv. Meglehet, midőn sokan ezt olvassák, főkép az itteni viszonyokkal kevésbé ismeretesek, koránt sem fogják a tankönyv beszerzését oly fontos körülménynek tekinteni. De máskép áll a dolog. A ki a helyi viszonyokkal annyira ismeretes, mint az itteni főgymn. tanári testület, az velünk egyetért, mikép meg is mutatta. A székely iskoláztatni szereti gyermekét; ezt statisztikai adatokkal is ki lehet mutatni *). Az 50-es években a létszám akkora volt, hogy az I. osztály HG-ra is felment; pedig az intézetek akkor az absolutismus nyomását meglehetősen érezték. Egyébiránt kedvező körülmény volt a létszám gyarapodására az, 4 hogy a jó tanuló mentes volt a katonakötelezettség alól. De azután a különféle irányú és jellegű intézetek szaporodása, az átalános katonakötelezettség, de legnagyobb mérvben a rósz, terméketlen évek, a népre nehezedő sokféle teher, tehát a szegénység, a nyomorúság oda vitte a dolgot, hogy az összes gymnasium létszáma 150—160-ra leapadt. Sokan tehát a legjobb akarat mellett sem tudták, s jelenben sem tudják gyermekeiket iskoláztatni, mert sok a tankönyv, drágák, s csupán készpénzzel lehet heszerezni. A többi szükségleten tud valahogy önerején segíteni, de a hol pénzkiadásról van szó, az terhes, mert a mi vagyona van, eladás utján elvesztegetni lehet, de értékesíteni nem. Kenyér, más élelmi czikk a háztól csak kitelik, még fehérnemű, sőt felső öltönynyel ellátja gyermekét a háztól; mert a székely nép háza egy oly műhely, honnan minden kitelik, egy pár czikket leszámítva, a mit az évi szükséglet megkíván. Ily gondolatok érlelték meg a „Kölcsön-könyvtár“ eszméjét, 1 melynek czélja az alábbi módozat szerint ingyenes tankönyv nyújtással a székely fin előtt a gymnasium felé az utat megkönnyíteni, *) A gymn. létszáma 1852-őn innen a kővetkező: 1849—1851-ig a gymnasium szünetelt. 4 osztályú gymn. 1852-ben 38; 1853-ban 70; 1854-ben 144; 1855-ben 218; 1856-ban 250; 1857-ben 265; 1858-ban 263. Ez évben az Y-dik osztály megnyílt, s a két következőben a VI-dik és VII-dik. 1859-ben 277; 1860-ban 245; 1861-ben 245; 1862-ben 208; 1863-ban 195; 1864-ben 188: 1865- ben 173; 1866-ban 200; 1867-ben 189; 1868-ban 202; 1869-ben 198; 1870-ben 181; 1871-ben 173; 1872-sen 137; 1873-ban 122; 1874-ben 132 Ekkor megnyílt a Vili. osztály is. 1875-ben 151; 1876-ban 154; 1877-ben 166; 1878-ban 160. (Gymnasiumi névkönyvek).
