Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1872
A csik-somlyói gymnasium történetéhez. A csik-somlyói gymnasium, mint 5 (3 gramm, s 2 humán) osztályú középtanoda állott fenn mintegy másfél század óta 1849-ig a szent-ferenczrendi atyák vezetése alatt. 1851-ben Thun terve szerint algymná sium má szerveztetett a tanulmányi alap erején. Tanáraivá ekkor világi papok, szerzetesek és világiak vegyesen levének. Haynald Lajos püspök ü excja 1857. febr. 7. a székelyföldi esperesekhez intézett lelkes körlevelében kimondá, hogy „a kath. székely népnek Csik- Somlvón felállítandó 8 osztályú teljes gymnasiumra, jól szervezett oskola-tanitó képezdére és azzal kapcsolatban lévő 4 oszt. normális iskolára el nem mellőzhető szüksége van.“ A lelkes főpásztor a nevezett intézetek szükségét indokolja, a kivitelre költségvetési vázlatot közöl, s legkevesebb 120.000 frtnyi tőkét látván szükségesnek, minden begyülendő 10-ik írtra . a 11-iket, vagyis az egész után a 12,000 irtot megajánlja, szól az adakozás módozatairól is s felszólítja az espereseket és községi gondnokokat, hogy jövő hó 7-ig vélemény őket közöljék. Ez megtörtént s igy bocsátotta ki a nagynevű pásztor Pesten 1857. május 4. kelt s a székelyföldi kath. hívekhez intézett azon lelkes szózatot, melynek minden sora egy fenkölt magasztos léleknek lehellete. Ebben az előbbi irat tartalmát bővebben kifejti, az intézetek helyéül Somlyót jelöli ki, ezt bővebben indokolja, az összehozandó tőke megajánlására lelkesít, buzdít, utasít a módozatok iránt és a mi legtöbb ígérete szerint 12,000 frt lefizetését a fennevezett intézetek kiegészítésének alapkövét leteszi. *) A lelkes szózat és áldozatkész példa, a kettős hazában, különösen a Székelyföldön, oly visz hangra talált, hogy az ezen alap l>egvü<jt ősére s kezelésére szervezett püspöki bizottmánynak 1858. sept, 18-án szerkesztett kimutatása szerint eddig 95,000 frt lett részint befizetve, részint megajánlva. Ez alapon még az 185% tanévre beállittatott az V. gymn. osztály. 185%. már nemcsak a VI. osztály állíttatott be. hanem megnyílt egy osztálylyal a tanító- képezde is. 18o9/60-ban megnyílt a VII. osztály is: de ennél többre aztán emelkedni nem lehetett, daczára azon beruházás és tanári fizetés szerénységének, melyek ezen magánalapból történtek; mert ajánlataik befizetéséből) sokan el bágyadtak, mások eltávoztak, elhaltak, és mások részint különböző ürügyek alatt vonakodtak, részint az évről évre súlyosabbá vált közelszegényedés miatt minden jóakarat mellett sem tudtak igéretöknek eleget tenni. Hogy iskolánk 14 év óta csonkán volt kénytelen állani, abból sokféle hátrány származott az itten jó lelkek által szándékolt s czélbavett bővebb oktatásügyre; mert ifjaink itt nem végezhetvén a középtanodai tanfolyamot, részint meggy érültek, részint oda siettek, hol azt érettségi vizsgálattal koszornzhatták meg; s igy mig az intézet népességének létszáma csökkent, addig a többi polgárságban is zsibbadtabbá vált a syphusi küzdelemhez hasonló buzgóság, s megzsibbant a közönségnek is a kivitel nehézsége és huzamossága miatt a tervnél ébredt érdekeltsége. Közvetlenül érzette és viselte e nyomorúságos helyzetet a tanodái tanári személyzet s fel tudta fogni a begyült magánpénzalapot kezelő püsp. bizottmány is; minthogy pedig az alapnak az itt 1858. oct. 4-én megnyílt tanitó-képezde s két elemi osztály költségeit is kelle a képezde fejlődése miatt is évről évre növekedő arányban fedeznie, más kiutat a gymnasiumunk a közoktatás terén ez alatt fölmerült mozgalmak folytán még sürgősebbé vált kiegészítéséhez nem látván: több ízben különböző tervekkel és kérelmekkel, melyeket a jogos indokoknak halmazával tudott mindig támogatni, fordult az érd. r. k. státus vagyonát kezelő kolozsvári bizottmányhoz; de ennek sem lévén módjában segíteni. s különböző ürügyek is inkább, mint valódi okok hozatván tol a *) E főpásztori szózat szószerint olvasható a Gyulafehérvári fűz. 1]. füzet 51—56 lapjai«: Szerk.. kiadja Veszély Károly Kolozsvárit 1862. 1
