Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

SZERDA, FEBRUÁR 20. - Olvassuk: Gál. 6:1-10.

"Levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az 6 felebarátjának, mert egymásnak tagjai vagyunk." (Ef.4:25)

Az ember a nyelvével talán több kárt tud okozni, mint tetteivel. Ezért vigyáznunk kell nagyon szavainkra, mielőtt kiejtenénk azokat.

Egy asszonynak komoly torokbaja volt. Az orvos azt mondta, hogy hat hónapig teljesen pihentetnie kell a hangszálait. Férjjel, hat gyerekkel ez teljesen lehetetlennek látszott, de az asszony mindent megtett. Mikor gyermekeire volt szüksége, sípot használt. Parancsait papírra írta, úgyszintén gyermekei kérdéseire adott válaszait is. Végül eltelt a hat hónap, s meggyógyult. Megfigyelése leírásra méltó. "Megfogadtam" - mondta később-, "sohasem kiabálok ezután a gyerekeimre." Papírra írt parancsairól pedig így beszélt: "Meglepődnél, hogy mennyi sebtében vagy haragomban írt cédulám lett összegyűrve és papírkosárba dobva, mielőtt bárki is látta volna." Leírt szavai elrettentették.

Ha valakivel beszélünk, mindig mondjuk meg az igazságot. De ha pletyka, rosszindulatú megjegyzés akarna kijönni szánkon, rögtön imádkozzunk, s kérjük az Urat, hogy segítsen megfékezni a nyelvünket. Pál apostol igen komolyan figyelmeztet: "Amit vet az ember, azt aratni is fogja."

IMÁDKOZZUNK: Uram Jézus, tégy lakatot az ajkamra, ha valami rosszat akarna mondani. Ámen.- Fogd vissza szavad, mielőtt meggondolatlanul kiszaladna a szádon.Nuell C. Crain (Texas)

53