Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

"Menjetek gyorsan és mondjátok meg a tanítványoknak, hogy Jézus feltámadott a halálból és íme előttetek megy Galileába, ott meglátjátok őt..." (Mát.28:7.) Templomunk ajtaját egy Jézus kép díszíti. A kép alatt ez az íge áll: "Jöjjetek énhozzám!". A megvilágított képet könnyen észrevehetik az utcán járó-kelő emberek is. Gyakran gondol­tam arra, hogy a hívás a képen egyúttal templomba hívást is jelent. A templomban lehet Jézussal találkozni. Szükség van a templomra, de rossz az, ha csak ott vagyok együtt Jézussal. Ő most is szüntelenül munkálkodik körülöttünk a világban és bennünket is ott akar magával látni. Mária Magdaléna, a másik Mária, a tanítványok mind meg­tudták, hogy Jézus nincs a sírban, hanem feltámadt és él. Ezt mindenkinek hírül kellett adni. Az első Húsvétkor szinte ver­senyt futnak a tanítványok, hogy egymásnak ezt az örömhírt megvigyék. Bárcsak velünk, a mai tanítványokkal is ez történne, amikor egy-egy templomban mi is halljuk az Örömhírt! A feltámadás utáni reggelen az angyal szava számunkra is érvényes parancs. Négy egyszerű felszólításból áll: "Jöjj, láss, menj és mondd el!" Jézus a kereszten az én bűneimért halt meg, de feltámadt és legyőzte a halált és most várom, hogy akármelyik pillanatban visszajöjjön értem a mennyből. IMÁDKOZZUNK: Drága Uram, Jézus Krisztus, köszönöm, hogy elvetted a halál fullánkját. Add, hogy félelem nélkül nézzek életem végére és a veled való találkozásra. Ámen.- Jézus keresztje bezárta a pokol kapuját és az üres sír meg­nyitotta a menny ajtaját. -William Schwein (India) 43 VASÁRNAP, FEBRUÁR 10. - Olvassuk: Mát28:16-20.

Next

/
Thumbnails
Contents