Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, JANUÁR20. - Olvassuk: 1.Ján.3:14-24.

"Egy a törvényhozó, aki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?" (Jakab 4:12.)

Az egyik fiatal rokonommal jó barátságban és szeretetben éltem. Azonban ő olyan életutat választott, amit keresztyének elfogadhatatlannak tartanának s ez nagy családunkban problémát okozott. Cselekedetét szégyelltem és fájt nekem. Csalódásomban eltávolodtam tőle, s nem tartottam többé vele olyan szoros kapcsolatot, mint régebben. Ahogy a napok és a hetek múltak, barátom hiányozni kezdett, hiányzott a szeretete, a hosszú beszélgetések. Talán - gondoltam -, ha kapcsolatunk nem bomlott volna föl, segítségül fordult volna hozzám. És ha nem is tudtam volna rajta segíteni, de legalább lett volna egy barátja, akinek kiönthette volna a szívét. Hirtelen mellbevágott cselekedetem igazi volta, és nagyon elszégyelltem magam. Jézus azt tanította, hogy a szeretetnek feltétel nélkülinek kell lennie. Úgy kellett volna szeretnem őt, hogy szeretetemmel Jézushoz segítsem. Akkor - hiszem -, megértette volna, hogy útja, élete, cselekedetei nem érik el Jézus normáit. Jézus ítélhet, de én nem. Sajnos én ítéltem, s a keresztyéni szeretetet nem tudtam felé megélni. Ekkor fölvettem a telefonkagylót, felhívtam, és szívem könnyebb lett. Olyan nagy békesség töltött el, amelyet már régóta nem éreztem.

IMÁDKOZZUNK: Drága Istenem, taníts meg arra, hogy másokat feltétel nélkül szeressek. Ámen.- Kik azok, akik ki akarnák önteni a szívüket neked? Keresd fel őket! -Sandra Prickett (Texas)