Csendes Percek, 1990 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1990-01-01 / 1. szám
PENTEK, FEBRUAR 9. — Olvassuk: I.Sám. 16:1-13. „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szivekben van.” (I.Sámuel 16:7) Férjem legkedvesebb időtöltése a lakásunkban levő növények ápolása. Amikor egy nap egy formátlan, sorvadó orchideát hozott haza, ami szemmel láthatóan pusztulásra volt ítélve, megrökönyödve kiáltottam fel: „Hát ez a legcsúfabb valami, amit életemben láttam!” Bőrhöz hasonló levelei már egészen megbámulták és elfonnyadtak. Összecsavarodott gyökerei szanaszét kúsztak kifelé a mohával bélelt drótkosár résein át. Hát nem volt valami szép látvány. Talán éppen ezért férjem különös gonddal vette ápolásba. Nagy szeretettel foglalkozott naponta vele. Hamarosan a kedvező körülmények közt, víz, fény és tápszerek hatására az egyik öreg ág kirügyezett. Csodálkozva figyeltük fejlődését. Dús, mesebeli lila virágai szinte varázslatszerűen nyíltak ki egyik a másik után. Ennek az orchideának különös szépsége otthonunk díszévé, szívünk örömévé lett. Bizony meglepő, hogy egy ilyen ragyogó exotikus virág egy olyan csúf, ránézésre sem kellemes növényen nyílik. Ennek az orchideának csodálatos kibontakozása arra hívta fel a figyelmemet, hogy némely gyermeke Istennek olyan, mint ez az öreg, igénytelen orchidea-tő... Csodálatos lelkűk lehet rejtett, de a keresztyén szeretet kútforrása. Vár, hogy felszínre törhessen a kedvező körülmények között, a Szentlélek megújító, áldott munkája alatt. Ezek a körülmények a figyelem, a kedvesség, a megértés, a tapintat, baráti segítség... Bizony sokszor még Isten legavatottabb szolgái is tévedhetnek az emberek megítélésében. (Sámuel) IMÁDKOZZUNK: Uram, tégy bölccsé, hogy gyermekeidben a bennük rejlő lelki szépséget keressem és lássam meg, és tudjam életre hívni azokat ostoba előítéletek, és eltávolító kritikák helyett. Ámen. — Többet látunk, ha Isten mélyrenéző szemével nézünk. — Spencer A. Madera (Alabama) 42