Csendes Percek, 1990 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, JANUÁR 28. — Olvassuk: Jel. 3:7-13.

”...ímé nyitott ajtót adtam elődbe, amit senki be nem zárhat...” (Jelenések 3:8)

Koromra való tekintettel a törvény értelmében nyugdíjba kellett mennem. Egyik nap még tanácsom kérték és hálásan fogadták. A másik nap már nem kívánták. A változás megdöbbenést okozott bennem. Múltam elismerték, de jövőmmel nem tudtam mit kezdeni. Egyik nap azonban a Bibliát olvasva, világosság derült agyamban: „ímé nyitott ajtót adtam elődbe, amit senki be nem zárhat.” — szólt az Ige. Igen az emberi rendelkezéseknek megfelelően munkám a szakmámban véget ért. De a szolgálat ajtaját Isten nyitva tartja előttem. Próbáld jól kinyitni szemed, tekints körül! Amerre nézel, tele van a világ testi-lelki elesettekkel. Többre, óh sokkal többre van szükségük, mint amit e világ kínál és adhat nekik, hallottam egy szelíd hangot lelkemben. A krisztusi szeretet ismeretére és gyakorlására az evangélium békességet adó üzenetére... És elmentem, — szolgálatra ajánlottam fel magam minden felkészültségem, képességem az egyik gyülekezet lelkészének. És valóban megnyílt, amíg élek kitárult előttem a szolgálat ajtaja saját gyülekezetemben és egész egyházamban... Az Úr nyitotta ki, hogy életem végén, hogyha kevés erővel is, mint a filippi gyülekezet, hűséges legyek hozzá, megtartsam beszédét és bizonyságot tegyek arról is, hogy a béketűrőket a megpróbáltatások idején megőrzi az Úr.

IMÁDKOZZUNK; Bocsásd meg, Atyánk, hogy oly sokszor vakok vagyunk, hogy észrevegyük a lehetőséget a szeretet szolgálatára. Óh, nyisd meg szemünk, hogy lássuk meg az előttünk kitáruló ajtót, és segíts, hogy lépjünk be dicsőségednek kegyelmed nyitotta szolgálatába. Ámen.

— Az ajtó tárva a szeretet szolgálatára. Lépj be rajta! —

Irene Jeffries (Kansas)

30