Csendes Percek, 1989 (37. évfolyam, 6. szám)

1989-11-01 / 6. szám

VASÁRNAP, DECEMBER 31. — Olvassuk: Róm. 8:31-39.

„Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van.”

(Róm. 8:28)

Egy nagy angol igehirdető élete terheit, fájdalmait mindig ennek az igének a fényében szemlélte. Isten megtartó, gondviselő kegyelmére támaszkodott állandóan. A szükséges lelki erőt, az aggodalmaktól való szabadságot meg is kapta, mert lángolt szívében az Isten iránti szeretet. „Tízezer gondom nem bánt jobban, mint tizezer hajszál a fejemen. Érezek én is fájdalmakat, szomorkodom is dolgokon, de nem zaklatnak fel. Bátorítást veszek azoktól, akik hit által erősen kapaszkodtak Isten kezébe” — mondta. Lapjában egyszer ezt írta: „Ma meglátogattam egy ágyban fekvő beteget. Családtagjaiból hat hónapon belül eltemetett hetet, s a minap hallotta a hírt, hogy a férje is a tengerbe veszett. Megkérdeztem: „Nem háborog a lelke?” így felelt: „Éh nem. Hogyan zúgolódnék bármi miatt, ami Isten akarata. És hozzá veszem még, hogy Jézusban Magát is nekem adta. Megtanultam szeretni és dicsérni az én Uramat minden pillanatban.” — Életutunkon időnként mindnyájan felzaklatódunk, de mindjárt kérnünk kell Istent, hogy segítsen problémáinkat az örökkévalóság fényében nézni, és szeretni Öt teljes szívvel. A megpróbáltatás nem kellemes, de Isten ott van és mindent jó végre visz. Nézz ezzel a hittel vissza az óesztendőre, és minden gondodat vesd az újban is Őreá. Igényeld ígéreteit. Lelked nyugalmát Őbenne ne zavarja meg felettébb semmi.

IMÁDKOZZUNK: Édes Atyánk, köszönjük, hogy gyermekeidnek hit által örökéletet akarsz adni. Ha kemény lenne is itt az út, cselekedd, hogy végig megálljuk. Ámen.

— A világnak nevetség, hogy az embernek a szenvedés is javára lehet, de Isten gyermeke hitében megerősödik általa. —

Edna M. Larson (Iowa)

63