Csendes Percek, 1988 (36. évfolyam, 2-3. szám)

1988-05-01 / 3. szám

KEDD, MÁJUS 31. — Olvassuk: ApCsel. 15:36-41.

„Pál mondta Barnabásnak: ... látogassuk meg a mi atyánkfiáit minden városban, melyben hirdettük az Úrnak igéjét, hogyan vannak.” (ApCsel. 15:36)

Mai Igénk elénk hoz egy nagyon komoly problémát: Lehet-é véleménykülönbség két komoly keresztyén között? Pál apostolt pásztori munkára, látogatásra indítja a Lélek. Barnabás János- Márkot is akarja, hogy magukkal vigyék. Pál ellene mond. Kinek volt igaza? Nehéz lenne eldönteni. Egy bizonyos, Isten ügye nem szenvedett csorbát. Ha együttmaradnak, kevesebb helyre jutnak el, mint kétfelé válva. Kevesebb egyén és gyülekezet kap erősítést hitben Isten áldott gyermekeitől. Lehet, hogy Isten szíve megszomorodott, hogy két apostola nem tudott egyértelemre jutni, de kegyelme ugyanakkor jót hozott ki hű szolgáinak gyengeségéből. Kétségtelen a megtorpanást az Úr ügyében, a munkából kiállást nem lehet teljes elnézéssel venni. A hűtlenség — ha időleges is — kell, hogy elvegye fanyar gyümölcsét. Pál egész megtért élete alatt sohasem vette könnyedén a Krisztustól elhajlásokat. „Vérig" megállást kívánt, tusakodva a bűn ellen." — És Barnabás magatartása? Márk nagyon szerencsés volt Barnabás barátságával. Barnabás ragaszkodása, szerető, gyöngéd szive adta vissza Márknak az önbecsülést. És 2Tim.4:11 -ben úgy látjuk már, mint megerősödött hívőt, kit Pál is óhajt maga mellé. Igen. Egyik legnagyobb dolog, ha az embernek van valakije, aki bízik benne. Barnabás bízott Márkban és Márk igazolta ezt. — A véleménykülönbségek a komoly hívők között nem kívánatosak, de nem feltétlen bűnös dolgok.

IMÁDKOZZUNK: Édes Jázusunk, szeretnénk eggyé lenni hivő testvéreinkkel, egy szív, egy lélek? Segíts! Ámen.

— A keresztyén egység hiányának nemcsak a másik az oka.

Phyllis Bräunlich (Oklahoma)

33