Csendes Percek, 1987 (35. évfolyam, 5. szám)

1987-09-01 / 5. szám

PÉNTEK, OKTÓBER 16. — Olvassuk: Ézsaiás 43.18-19.

„Ne legyetek bölcsek önmagatok szemében.” (Róma 12:16)

Fülöp így szólt Nátánáelhez: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes szólt, a názáreti Jézust!” Fülöp lelkesedett ezen a felfedezésen, de Nátánáel válasza ez volt: „Názáretből származhat-e valami jó?”

„Jer, és lásd meg,” erősködött Fülöp (Ján. 1:46-47).

Nos, ha Fülöp át tudta törni Nátánáel merev gondolkozását, mennyivel inkább át tudja törni Jézus a miénket. „Kövess engem” mondja. „Jer, és lásd meg.” Amikor komolyan keressük Krisztus útját, a mi értelmünk is megvilágosodhat, akárcsak a Nátánáelé.

Olyan nehéz valami újat és mást elfogadni. Mereven ragaszkodunk régi, kényelmesen ismerős utainkhoz. De Jézus még mindig hív: „Jöjj, kövess engem!” Krisztus gondolkodása, útja megismerésére törekedve, félre tudjuk-e tenni megrögzött véleményeinket? A keresztyén ember élete soha sem megállapodott, mintha cementbe öntötték volna, hanem erőteljes küszködés, törekvés áldások, az üdvösség felé.

Mint mindenki, mi is magunk döntünk afelől, hogy miképp kövessük Krisztust, vagy hogy kövessük-e egyáltalán. De amikor életünket megnyitjuk előtte, új gondolatokat, új reményeket, új látást nyerünk. Nem a múlttal bajlódunk, hanem új dolgokra törekszünk. Megtanuljuk, hogy minden végződésnél ott van az új kezdés. Felettébb bölcs önmagunkban soha se legyünk. Minden bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Krisztusban minden mindig újjá lesz. A bűnös, elrontott élet számára is mindig van Krisztusban lehetőség új életbe indulni.

IMÁDKOZZUNK: Szerető Urunk, szereteteddel érints meg elménket és szívünket. Segíts elfelejtenünk a régi előítéleteket, hogy mindinkább megismerjünk téged, Jézuson át. Ámen.

— Minden bevégződésnél ott van az új kezdés lehetősége. —

Dorothy Enke (Nebraska)

48