Csendes Percek, 1987 (35. évfolyam, 5. szám)

1987-09-01 / 5. szám

KEDD, SZEPTEMBER 1. —Olvassuk: 2 Mózes 16:2-5.

„És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában.” (2 Mózes 16:2)

Samu nem gyűlölte a munkáját, de délután már kezdte nézni az óráját, igen várva a zárási időt. Június elején már kezdte számolni a heteket, hogy mikor is mehet szabadságra. Most csak 55 éves volt s máris elkezdte számolni az éveket a nyugdíjazásig. Samu a jövőben élt.

Az izraeliták hamar elfelejtették az egyiptomi rabszolgaságban töltött nehéz időket. A pusztai vándorlás idején csak a jó dolgokra emlékeztek vissza és zúgolódtak jelenlegi körülményeik miatt. Amikor pedig elérték az ígéret földjét, azért voltak boldogtalanok, mert munkához kellett kezdjenek, hogy megszerezzék mindennapi eledelüket. Akkor a pusztában töltött időre emlékeztek úgy, mint ,,a régi jó napokra”. Az izraeliták a múltban éltek.

Hol élünk mi? A múltban vagy a jövőben? Egyik sem Isten szerint való. Nem az a fontos, hogy Londonban, Chicago-ban vagy Tokio-ban élünk, hanem az a fontos, hogy a mában éljünk. A mai nap az, amikor valójában megcselekedhetünk valamit. Ma adhatunk mosolyt egy szomorú embernek. Ma oszthatjuk meg valakivel azt, amit Istentől kaptunk, ma tölthetünk egy kis időt valakivel, akinek barátra, társra van szüksége. Ma az a „kellemetes idő”, amikor olvashatom, hallhatom Isten szavát, amikor megbánhatom bűneimet, megtérhetek, amikor hittel befogadhatom szívembe a bűnből szabadító Úr Jézus Krisztust s általa „igazzá” lehetek, Isten gyermekévé, mert kereszthalálával minden bűnömért eleget tett. Ki üy nagy halálból, a kárhozattól megmenekültél, mernél még zúgolódni Isten ellen vagy Istentől nyert lelki vezetőd ellen?

IMÁDKOZZUNK: Urunk! Segíts, hogy jól szolgálhassunk Neked ma, ebben az általad ajándékképpen adott pillanatban. Ámen. — Mit fogok ma másokkal megosztani? —

3 Madeline Peterson (Nebraska)