Csendes Percek, 1986 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1986-03-01 / 2. szám

SZENT MENEDÉK-HELY. — Barátom elörehajolt székében és ezt mondta: „Úgy találom, hogy a legköny­­nyebb, de egyben legnehezebb keresztyénnek lenni azok között, akik legközelebb vannak hozzám, a családban. „Meglepődtem megállapításán, de aztán elgondolkozva, igazat adtam neki. Bizalmas viszonyok — családi, vagy baráti — kritikus területek hitünk megélésére. A csa­ládtagok oly módon ismernek minket, ahogy mások soha. Teljes mértékben tapasztalják szokásainkat, eszméin­ket, küzdelmeinket, örömeinket, érzéseinket. Látnak minket legjobb és legrosszabb pillanatainkban. Előttük áll a meztelen igazság: Kik vagyunk mint egyének s mint Krisztus követői. Észreveszik, mikor messze esünk Isten mértékétől, attól, amire elhívott. Nem rejtőzhe­tünk el nagy szavak, öncsalások mögé. A mód, ahogy kezeljük őket, megmutatja Istenhez való viszonyunkat, hűségűnket, s hogy kicsoda nekünk Jézus. Nehéz csalá­di s más bizalmas körben élni. — De ugyanakkor leg­bensőbb kapcsolataink olyan területet szolgáltatnak szá­munkra, ahol könnyű keresztyénnek lenni. Akik szere­­tetére. Szeretetük Istenhez von. Delores Leckey szerint a család egy „szent menedékhely” lehet, ha tagjai el­fogadják, szeretik egymást válaszadásban Isten kegyel­mére. Ez a szép elképzelés vezetett oda engem, hogy állapotomat a családban új perspektívában lássam. Há­lám megújult azok felé, akik arra törekszenek, hogy észrevegyem szüntelen Isten irántam való szeretetét, s támogatnak, mikor Isten szolgálatát keresem. — Akár a biológiai családra, akár a lelki-közösséget nyújtó test­vérekre gondolok, látom, hogy a kapcsolatok nagyon fontosak. S ha a fentieket szívünkbe véssük, azok mind­nyájunkat segíteni fognak, hogy napról-napra jobb ke­resztyén életet éljünk. Janice T. Grana

Next

/
Thumbnails
Contents