Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-05-01 / 3. szám

„Kicsoda választhat el minket Isten szeretetétől,... amely Jézus Krisztusban van?” (Róma 8:35, 39b)

Huszonegy évvel ezelőtt, ötvenéves koromban fogadtam Krisztust az életembe, egy nagy evangélizáció alkalmával. Igen izgalmas és megindító érzés volt, szemtől szembe kerülni szeretett Megváltómmal.

Két évvel ezelőtt operáltak meg másodszor rák miatt. Annak ellenére, hogy a doktorom szerint az operáció nem távolította el az összes rákos daganatot, még mindig fizikailag jó erőben, lábon vagyok és sok embert látogatok a kórházban és az öregotthonban. A betegségem ellenére úgy érzem, hogy áldásban van részem, amiért Isten szeretetéről szólhatok másoknak. Sokszor látogatok rákos betegeket is. Gyógyíthatatlan betegeknek elmondom, hogy Isten nem programmozott egyikünket sem örök életre itt a földön. A reménységünk azonban Őbenne van, hogy szeretete a halálon túl is megtart, s Jézus Krisztus vérével bűneinktől tisztára mosva támaszt majd föl az örök életre.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük, néked, Urunk, azokat az embereket, akik tehozzád vezettek, és hálát adunk azokért az alkalmakért, amikor a Te szeretetedröl másoknak szólhattunk. Ámen.

— Isten szeretete nagyobb, mint bármilyen gondunk, vagy bármilyen problémánk. —

Virgil Peters (Wisconsin)

CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 17. — Olv.: lPéter 1:3-7

19