Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)
1984-05-01 / 3. szám
„...Legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, Aki felhozza az Ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak” (Máté 5:45) A szomszédasszony nagyon csúnyaszájú személy volt. Alig tudott egy pár szót szólni káromkodás nélkül. Jómagam pedig már évek óta Istent igyekszem szolgálni és gondosan elkerülöm a csúnya dolgoknak még a gondolatát is. Azonban valami nem fért a fejembe. Az volt a helyzet ugyanis, hogy a szomszédnak kertje sokkal szebb volt, mint az enyém! Dúsabban nőtt benne minden és a virágok is szebbek voltak. Amint a szellőben bólogattak, mintha csak gúnyolódtak volna velem. Rágódtam ezen, nap nap után... Miért nem küld Édes Atyánk valami büntetést annak a mosdatlan szájú asszonynak? Miért szebbek az ő virágai? De amikor a fenti Igét olvastam, Isten világosságot adott elborult lelkemnek. Lassacskán megértettem, hogy Isten kegyelmet gyakorol a gonoszok iránt is; nagy türelemmel kezelve azokat is, hogyha talán az Úr jósága bűnbánatra indítaná őket. És azzal meghajtottam a fejemet, megvallva zúgolódásomnak bűnét Istenünknek. És csodák csodája: egy hónappal későbben, amikor szárazság köszöntött be, a szomszéd kertje valahogyan egészen elfonnyadt, de az enyém csodásán tovább virágzott! IMÁDKOZZUNK: Köszönjük, Urunk, hogy Te az Úr Jézusban sokkal jobban meggazdagítottál bennünket, mint a legszebb kertészeti virágokat! Szent nevedben, Ámen. — Isten könyörületes... és vár... — Schoonhoven Phyllis (Minnesota) 8 VASÁRNAP, MÁJUS 6. — Olvassuk: Máté 5:38-48
