Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1. szám

„Azért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.” 2Korintus 5:17)

Karácsonyra családunk kapott egy kirakós játékot. Ahogy raktuk össze a képet, azt tapasztaltam, hogy ugyanazt a darabot többször felvettem és ugyanarra a helyre tettem, ahová pedig nem illett. De mikor felálltam és körbe jártam a képet, könnyebben találtam meg az új darabokat, hogy megfelelő helyükre illesszem. Új módszerét fedeztem fel annak, hogy a képet befejezzem. Amikor újesztendei terveimről gondolkodtam, a kirakósjáték jutott eszembe. Eddig az újesztendei terveimet úgy készítettem el, hogy „régi darabokat” illesztettem az újba, sokszor erőszakosan. Most azonban úgy éreztem, hogy új terv, szemlélet, megoldás szükséges újévi „életképembe”. Hányszor keverünk újesztendei tervünk közé régieket! Mintha új ruhára régi anyagból tennénk foltot, vagy új bort régi tömlőbe öntenénk, ahogy Jézus mondta.

Krisztus életünkben való megszületése nemcsak egy egyszerű folt-darabot jelent a régi életen. Krisztus a mi életünket teljesen újjá szüli, — ami azt jelenti, hogy a régi énünk, bűnös természetünk meghalt önmagának és egy új született meg: a krisztusi, a Krisztusnak engedelmeskedő, Őt dicsőítő és Néki szolgáló.

IMÁDKOZZUNK: Beismerem, Uram, hogy eddigi életemet csak magam foltozgattam. Bocsásd meg nékem önáltatásomat. Kérlek, fogadd el most életemet úgy, ahogy van, és szüld újjá, hogy örökéletem legyen Benned. Ámen.

— Isten az újjáteremtésnek Istene Jézus Krisztusban.

Robert R. Wood (Tennessee)

6

SZERDA, JANUÁR 4. — Olvassuk: Máté 9:14-17