Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)
1984-01-01 / 1. szám
„Vessed az Úrra a te terhedet, Ő gondot visel Rólad és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.” (Zsoltárok 55:22) Férjemnek hosszas betegség folyamán bekövetkezett halála után egy súlyos levertség vett erőt rajtam, amely hónapokig tartott. Ez részben teljes kimerültség miatt volt. Később azonban rájöttem arra, hogy azért is, mert Istent okoltam, hogy férjem meghalt, akkor amikor mint lelkész hivatásának tetőfokán állott. Isten azonban a legnagyobb türelemmel kezelt. Küldött valakit, aki gyöngéden és szeretettel tanácsolt és elvezetett egy olyan templomba, ahol az emberek szeretettel és gonddal bántak egymással, különösen azokkal, akiknek valami bántalmuk, bánatuk volt. Ezalatt az idő alatt megtapasztaltam a mi Urunk fenntartó és bíztató erejét. Életünk soha sincs teljes biztonságban: egyedül Isten az élet. Szeretteinket nem tarthatjuk meg állandóan: Isten a szeretet. Jézus megígérte nekünk, hogy megerősít és megtart bennünket az élet próbái közepette, de nem ment fel azok alól. A vigasztaló mindig velem volt és bátorított mindaddig, amíg kibékültem a múlttal és jövőmet Istennek adtam át. Milyen öröm, amikor dicsérjük Istent és megnyugszunk örökkévaló karjaiban. IMÁDKOZZUNK: Édes Istenünk, köszönjük Néked gondviselésed és áldunk Téged, hogy szereteted nemcsakhogy megvált bennünket, hanem fenntart minden körülmények között. Jézus nevében. Ámen. — Isten segítségével megszabadulunk a múlttól és teljes életet élhetünk a jelenben. — Usher Betty C. (Georgia) 40 KEDD, FEBRUÁR 7. — Olvassuk: II. Kor. 1:3-5 ■
