Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1. szám

KEDD JANUAR 24. — Olvassuk: Fii. 1:2-11

„(Isten), aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégzi a Krisztus Jézusnak napjáig.” (Filippi 1:6)

Mint énekkari vezető jól tudom, hogy milyen nehéz egy harmonikus és megindító énekszámot előadni az istentiszteleten. Nem könnyű feladat harmóniába hozni össze a különböző hangokat, amikor az énekkar minden egyes tagjának másféle hangja van.

Egyházunk egy húsvéti zenei programot tervezett, és az előkészületek három hónapig tartottak. Mindenki részéről áldozat volt rendszeresen és komolyan gyakorolni ilyen hosszú időn keresztül. De a húsvéti istentiszteleten a gyülekezetei mélyen meghatották az énekek, és az énekkar tagjai között ezen az erőfeszítésen keresztül szoros viszony, komoly szeretet alakult ki.

Bármilyen előkészület sokat követel tőlünk. Minden igyekezetünket bele kell vessük. Előkészület nélkül nem várhatunk jó eredményt. Az életünk is folytonos előkészület. Aki Istent akarja követni, az sohasem lehet önmagával megelégedve, hanem állandóan kell figyelnie Isten hívására, hogy Krisztus képére formálódhassék. Isten kezdője és bevégezője minden jó dolognak. De a munka, a felelősség alól, ez az Ige sem ajándékoz meg kibúvóval. Együtt kell mondanunk az apostollal két dolgot: „Többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem az Istenek velem való kegyelme.” (lKor,15:10)

IMÁDKOZZUNK: Urunk, Istenünk, segíts minket, hogy hitünkben növekedhessünk, amint felelünk a Szent Lélek hívására. Ámen.

— Volt az a kísértésed, hogy megelégedj önmagaddal? — „„ Chung Shik Choo (Korea)26