Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-07-01 / 4. szám

,,Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok: zörgessetek és megnyittatik néktek.” (Mt. 7:7)

Ebédlőasztalunkon egy nagy, 2500 részből álló mozaikjáték porosodik karácsony óta. Időnként családunk egyegy tagja váratlanul felbuzdulva, néhány négyzet-centiméterrel tovább egészíti a képet, beépítve az odaillő részeket. Előbb-utóbb azonban mindegyikünk megunja a dolgot és marad minden a régiben. Hosszú hónapok alatt csupán egy hegy és egy tó egy részét, pár fát és egy kis felhőt sikerült összeállítanunk.

Szomszédunk hároméves, tevékeny kisleánya gyakran jön hozzánk látogatóba. Ilyenkor nekiül, és ő is próbálja tovább építeni a játékot, természetesen több buzgalommal, mint hozzáértéssel. Rendszerint a nem megfelelő részt illeszti bele a tájképbe. így aztán virág kerül az égbolt kékjébe és bárányfelhő borítja a fák tövét.

Sokszor éreztem, hogy az én életem is ilyen értelmetlen, zavaros töredék-élet; de lassan megtanultam, hogy Istent kérjem, hogy megfelelő módon Ő illessze össze életem mozaikját és adjon annak értelmet. Isten senkit sem kényszerít arra, hogy az Ő útját kövesse. De ha az Ö parancsát követjük, csodálatos boldogságban lesz részünk. Viszont, ha saját fejünk után járunk, életünk zavaros és összefüggéstelen lesz, mint a kék égen virító virág a mozaik-játékban. Csodálatos kegyelem, hogy választhatunk a saját önfejűségünk és az Ő életadó kegyelme között.

IMÁDKOZZUNK: Életemet a Te kezedbe teszem. Uram. Adj engedelmességet, hogy mindenkor a Te akaratodat teljesítsem. Ámen.

— Dönts! Isten terve vagy saját terved szerint éled-é életedet? — Benish Barbara (Texas)

SZERDA, JÚLIUS 11. — Olvassuk: Máté 7:7-11.