Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-07-01 / 4. szám

SZERDA, JÚLIUS 4. —Olvassuk: 1 Kor. 13:1-13.

„Ha embereknek vagy angyaloknak a nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.” (1 Kor. 13:1)

Mikor leányom azt az éneket énekelte, amit a konfirmációi osztályban tanult a keresztyén szeretetről, elkezdtem gondolkozni a saját képességeimről a szeretetre vonatkozólag. Felismertem, hogy szeretet nélkül semmit sem érek. — Az élet nem lett számomra könnyebb e felismeréssel, de most legalább van reménységem.

Mivel igen zárkózott szülők neveltek, az én természetes adottságom nem engedi, hogy a szeretetet, a gyöngédséget kifelé is ki tudjam fejezni, meg tudjam mutatni. Férjem és gyermekeim bizonyára sokat szenvedtek emiatt. Mindig merev voltam és féltem attól, hogy túl közel kerülök másokhoz.

Két dolog között választhatok további életem során: vagy követem a régi mintát, vagy élhetek azok szerint a fenséges szavak szerint, amelyeket valaha is leírtak a szeretetről. Tudom, hogy magamhoz is, másokhoz is türelmes, és kedves kell legyek. Lehet, hogy sok idő kell egy élet megszokott szokásain való változtatásra, de Istennek és hívő testvéreknek segítségével meg fogom próbálni. Mint keresztyén, te sem elégedhetsz meg kevesebbel. Kérd, hogy Isten szeretete legyen benned, az a szeretet, melyről I. Kor. 13 beszél.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Istenünk, hogy megérted a mi hibáinkat és elfogadsz bennünket úgy, ahogy vagyunk. Adj bátorságot, hogy meg tudjuk tenni a változáshoz szükséges első lépést. Ámen.

— Isten meg akar szabadítani azoktól a szokásoktól, amelyek megakadályoznak bennünket a keresztyén élet megélésétől. — Sue Gurley Cannon (North Carolina)

fi