Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)
1984-05-01 / 3. szám
„...az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték... a teremtő helyett.” Róm 1:25) Japán egyik városában van egy rendkívüli hely: Ezer Buddha Templom a neve. A szentélyben több, mint ezer Buddha arc látható. Kicsit mind különbözik a másiktól. Az odajövő hívők szétnézve, találhatnak egy Buddha arcot, mely legjobban hasonlít a sajátjukhoz, és azt imádják. Milyen szomorú! Mégis, széles a világon mennyire hasonlítanak az emberek ezekhez a japánokhoz. A 20-ik században az „Én-isten” a legelterjedtebb bálvány lett. Az emberek imádják sajátmagukat, büszkék képességeikre, mellyel anyagi javakat szereztek, hogy azzal sekélyes testi gyönyöröknek szolgáljanak. Minden idejüket, energiájukat arra fordítják, hogy kielégítsék saját vágyaikat. Nem csoda, hogy ezt a kort narcisszizmus (egoizmus) korának nevezik, arról a görög istenről, aki órákon át bámul egy tó tükrében saját magára. Izráel népét az Isten az Ó.T.-ban állandóan intette, hogy ne imádjon bálványokat. „Faragott képeket ne csináljatok magatoknak; ne csináljatok Énmellém ezüst, arany isteneket; idegen istenek nevét ne emlegessétek.” A mai keresztyéneknek nincsenek fából, kőből készült bálványaik, de ha csupán önző Vágyaink beteljesítéséért élünk, bálványimádásba esünk, és szükségünk van rá, hogy halljuk Isten komoly figyelmeztetését Izráelhez. IMÁDKOZZUNK: Uram, Jézus, adj magadból többet nekem, hogy teljes megadásban éljek Érted. Ámen. — Több bálvány van ma az „Én”-ben, mint a pokolban. — KEDD, JÚNIUS 26. —Olvassuk: 2Móz.20:l-6. 59 Ginny Reese (Georgia)