Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-07-01 / 4. szám

CSÜTÖRTÖK. JÚLIUS 21. — Olvassuk: 2:4-10.

„Kegyelemből van üdvösségetek hit által és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Efézus: 2:8-9)

Minden háztartásban van szerszám, amivel a mindennapi vagy a különleges munkát végezzük. Ezek közül egyik-másik különösen praktikus. Egyszer-egyszer egy különleges kést. ollót vagy gazírtót keresünk, mert a múltban különösen jó szolgálatot tett. Minden munkára meg van a megfelelő szerszám. Végeredményben mégis mindegy, hogy milyen, melyik az a szerszám; fontos, hogy arra törekedjünk, hogy jó munkát végezzünk vele. De nemcsak használjuk ezeket a szerszámokat. gondjukat is viseljük. —

Az egyik reggeli elmélkedésemben arra gondoltam, hogy Isten az. aki dolgozik ebben a világban. Isten maga tervezte és alkotta ezt a világot nekünk. Az elbukott világ megváltása is az Ő kezében van. Ha mégis Isten az Ő országa terjedéséért való munkájában minket mint szerszámot használ, az Ő kezében alkalmas szerszám kell. hogy legyünk. Arra kell várnunk, hogy Isten maga használjon bennünket arra a munkára, amit végre akar hajtani. És amikor a munka kész. a dicsőség az Istené, aki tervezte a munkát és kiválasztotta a szerszámot, amivel azt végrehajtotta. Dicsekedhet-é hát valaki Őelötte?

IMÁDKOZZUNK: Édes Istenem, köszönöm néked azt a szerepet, amit nékem az újjáteremtésben adtál. Tégy engem eszközöddé ahhoz, hogy szeretet uralkodjék a világon. És mikor munkámat befejeztem, legyen a dicsösség a tied. — Amen.

— Életemet és munkámat Isten keze igazgatja. —

Guensch Irmingart (Heidelberg.

0„ Nyugat-Németország)