Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-07-01 / 4. szám

CSÜTÖRTÖK. JÚLIUS 14. — Olv.: Préd. 7:11-29.

„Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain."

(Péld. 7:15)

Néhány politikus és üzletember olyan önbizalommal tud beszélni, mintha mindenre tudnák a helyes választ.

Arra az emberre emlékeztetnek, aki egy világkörüli útról hazatérve, kijelenti, hogy mindent látott! A Prédikátor Könyvének írója jut ilyenkor eszembe, aki szintén azt mondta: „Mindent láttam! ” Jó észben tartanunk azt, hogy nincsen olyan egyén, intézmény, vagy egyház, mely meg tudna oldani minden problémát. A mennyen és földön annyi minden látni- és tudnivaló van, hogy a legnagyobb emberi elme sem tudná mindazt felfogni.

Olyan az, mint mikor repülőgépen utazunk egyik helyről a másikra. Gyorsan odaérünk, de sok mindent nem látunk meg a föld szépségéből. Némelyek elmennek a templomba húsvétkor, de elmúlasztják a lelki áldásokat az év többi napján. Olyan beképzeltek vagyunk, hogy azt mondjuk: mindent tudunk, de igaziból semmit sem tudunk!

Legyen életünk központjában a másoknak való szolgálat; adózzunk állandóan tisztelettel Istennek és imádkozzunk szüntelen. Akkor nem leszünk bűnösök abban, hogy mindent láttunk és semmit sem tettünk!

IMÁDKOZZUNK: Drága Atyám, add hogy meglássam, mi az a tennivaló, aminek elvégzését Te bíztad rám. Segíts meg, hogy alázattal és hűséggel szolgáljalak. A Jézus nevében. Ámen.

— Isten útjai mindig békességre vezetnek. —

Haws L. Lester (Kalifornia)

16